Bíró Szilvia (szerk.): Rómaiak nyomában… Az elmúlt 15 év római koros ásatásai Győr-Moson-Sopron megyében - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 1. (Győr, 2006)

Szőnyi Eszter: Arrabona vicusa – Belvárosi feltárások

Fokozottan áll ez a műemlék épületek alatti pincékben a meglévő falakhoz igazodva, kis szondákban végzett meg­figyelésekre, ahol ál­talában mostoha körül­mények között, levegőt­len és sötét helyiségekben folyik a munka. Ilyen fel­tárásra került sor a Király u. 13-15. sz. alatti épület műemléki felújítása kap­csán, ahol az Arrabona táborát körülvevő árkot sikerült megfigyelni. A technikai nehézségek mellett természetesen a dokumentálás is jóval bonyolultabb a gyakran 10-12 periódust és akár 25-30 réteget is érintő ásatásokon. A polgári település különböző pontjain folytak kutatások az elmúlt években. A Bástya u. 33. sz. szűk kis telkén csak nagyon kevés információ maradt ránk a római korból, többek között egy korarómai kút került feltárásra. A közeli Bástya u. 34. sz. alatti feltárás ellenben igen jelentős eredményeket szolgáltatott Arrabona történetére vonatkozóan. A lelőhelyen egy I. sz. végi gerendavázas-cölöpszerkezetű építmény maradványát sikerült megfigyelni. A római kor későbbi fázisát kőfalú, feltehetőleg átriumos típusú lakóház jelezte. A házból a központi, kavicsozott udvar részletét, az udvart kísérő folyosó egy szakaszát és két, öntött mészpadlóval ellátott helyiség részleteit ismertük meg. Az előkerült leletanyag alapján a Severus-korban építették. Nagyjából ezzel egyidőben néhány száz méterre nyugatra, a Rákóczi u. 18. telkén egy talpgerendás, vályogfalú épület illetve egy földbemélyített kunyhó állt. Mivel ezeken a feltárásokon tulajdonképpen az egykor felhagyott épületek maradványai kerülnek feltárásra, a leletanyag javát pedig a használatból kikerült tárgyak képezik, általában apró kerámiatöredékekből kell az egyes rétegeket keltezni, ritka, ha egy-egy érem, vagy pontosabban datálható tárgy kerül elő. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom