Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri ezredévi naptára az 1898-ös évre. Győr, 1897.

sége tett nem rég. A M. P. T. ez évi nagygyűlésén a társulat elnöke tartalmas megnyitó beszédjében a többi között ugy nyilatkozott, hogy „hazánkban egyáltalán nincs tanügyi közvélemény."

1

) Meglepett a nyilatkozat, nem azért mintha igazsága fölött kételkedném, vagy a tény ismeretlen lett volna előttem, hanem mivel végre oly tekintélyes helyről hangzott el az Ítélet azok ellen, akik egyéni nézeteiket a tényleg nem is létező tanügyi közvélemény czége alatt akarták több izben forgalomba hozni. Az emiitett elnöki beszéd okait is óhajtja adni, hogy arra hivatott tényezők miért nem volnának képesek eddig igazi tanügyi közvéleményt alkotni s többi között a tanitó-egyletekre vonatkozólag azt mondja, hogy azok „legnagyobbrészt házi ügyeikkel foglalkozva, elveszítették a szükséges kapcsolatot a nemzeti tanügy egyéb irányaival.'3

) Ámde T. K. ! azt hiszem, hogy az igazi ok amiért nálunk valódi életerő tanügyi közvélemény nem létezik, nem csupán ebben van, mert Dr. Karácson Imre. ha a szétszórt tanitó-egyletek nem voltak képesek tanügyi közvélemény alkotására, nem sokat eredményeztek ez ügyben az egyetemes tanitógyülések sem s eredménytelen marad — ugy vélem — e tekintetben az egyetemes tanügyi kongresszus is. Nem akarok különben idő előtt erről feltétlen ítéletet mondani, csak épen véleményem támogatására említem fel, hogy nemrégiben a Magyar Történelmi Társulat közlönye a kongresszusra vonatkozólag azt irta, hogy ne irigyeljük, úgymond, a „szegény ötezer tanítónak azt az örömét, hogy másfél héten keresztül ők is kibeszélhetik és kitapsolhatták magukat, mikor egyebet nem is kívántak. Mert a dolog lényege az, hogy azok mind csak platonikus értékű beszédek és határozatok voltak, melyek feledésbe mentek a következő hetekben/-3

) Igy azt hiszem, hogy mélyebben járó okai vannak nálunk a tanügyi közvélemény hiányának. Ertem azt a valódi tanügyi közvéleményt, mely nem efemer értékű és egy-két hét multán feledésbe menő hangzatos beszédekben és határozatokban nyilvánul, hanem amelynek hatása alatt a nevelésügy javára maradandó alkotások vagy legalább valami észrevehető tények keletkeznek. Ugy vélem, hogy ez a sokszor megbeszélt, sok oldalról megvitatott körülmény 1

) Heinrich Gusztáv megnyitó beszédje a M. P. T. nagygyűlésén 1897. jan. 16. L. Magyar Paedagoia 1897. évf. 2

) L. jegyzet 1. 3

) Századok. 1897. évf. IV. füz. 334. 1,