Szögyi G. Vilmos: Szögyi Győri naptára az 1897-es évre. Győr, 1896.
záró néphez beszélt. Kezdte a m a gyar nép eredetén, küzdelmes várdorlásain, egyszóval dióhéjba szorítva elmondta nemzetünk egész történetét. Viharos éljenzés szakította nagyon gyakran félbe a szép és tartalmas beszédet. Tauber Károly, ki a Lloyd előtti sátor szónoka volt, éljenzés és tapsok közepette kezdte, folytatta és végezte be beszédjét. Rövidea szólt, de beszédjének minden sora gyújtott, lelkesített. A magyar nemzet ezeréves életét rajtolta élénk színekkel, elragadó ékesszólással. Rámutatott a magyar jellemre, mely a honfoglalás idejében itt talált és meghódított idegen népeket nemzeti jellegükben meghagyta s őket védte, minek fejében azonban hála helyett hálátlansággal fizetnek még ma is. Ez után visszaidézi nemzetünk nagyjait, azoknak korát, küzdelmeiket, hőstetteiket. Beszédje végén lelkes hangon irja le a magyar nemzet ezeréves ősi erényeit, a hazaszeretetet, a függetlenségi érzetet és jogegyenlőségét, melyeknek őszinte követésére hivja fJ hallgatóit. Ahogy a szónokok beszédjük végére értek, jöttek a banderisíák Giffing Mihály, Mayer Sándor diszmagyarban, Kiss Ferencz fekete atillában. Ő hozta a zászlót, a győri hölgyek millenniumi zászlóját. Festői látványt nyújtott a három banderista kényesen tánczoló lovakon, feszes tartással, s az ö vezetésük alatt a Rákóczy induló hangjai mellett megindult ünnepi útjára. A vásártéren a győri ének- és zeneegylet dalárdája elénekelte a Hymnust. Az ének befejeztével Szöts Árpád városi tanácsos a következő szavakkai kérte fel Zechmeister polgármestert az első kapavágás megtételére : Nagyságos kir. tanácsos, polgármester Ur ! A város közönségének régi hő vágyát képezi, hogy legyen uj városháza, a város méltóságának megfelelő székháza. Ezen kívánságunk immár teljesülőben van, amennyiben a törvényhatósági bizottság elhatározta, hogy az uj városház ezen a heiyeu megépüljön ; a nagyméltóságú kormányhatóság pedig ezen határozatot jóváhagyta. Felkérem polgármester urat, hogy az épités megkezdésének jelképezéseül az első kapavágást megtenni kegyeskedjék. Zajos éljenzés után Zechmeister polgármester szólt következőleg : Tisztelt ünneplő közönség ! Hazánk ezeréves fennállása ünnepélyének keretébe joggal illeszkedik bele városunk hasonló ünnepélye. Mielőtt Őseink megszállták e szép hazát, e város helyén a római műveltség tűzhelyeként fennállott a régi Jaurinum. Mint hazafiak az ezredéves fordulónál kifejtjük „régi dicsőségünket" az éji homályból," mint polgárok gondolatban visszaszállunk az ókori műveltség itt lakott elő-örseihez. A római polgárság mindenütt sietett megalkotni a közügyek intézésének helyét a forumot : mi hasonlóan megkezdjük városunk székházának telepítését. E helyen fog emelkedni alkotásunk, mely városunk szive lesz, amely felé fog lüktetni e városban és polgáraágában rejlő erö és amelyből kisugároznia kell mind nnak, ami e városra üdvöt hoz. Istennek nevében megkezdem tehát városházunk építését és Györváros közönsége képviseletében megteszem az első kapavágást, annak folytatását rábízom hivatottabbakra, az épitési müvezetőségre. Legyen e ház a hazaszeretet erős vára, legyen a közjó hathatós előmozdítója, legyen az összes polgári erények szeretett otthona. Éljen a király, éljen a haza, éljen Győrváros. Egetverő éljenzés után Hűbnér Jenő műépítész lépett elő, következő s«avakat intézve a polgármesterhez:
