Szögyi G. Vilmos: Szögyi Győri naptára az 1897-es évre. Győr, 1896.

Simor püspök buzditó szavára ö alapította meg Győrött 1861-ben a szegény templomok felsegélése czéljából az Oltáregyletet, az iparos ifjak szellemi és anyagi javára 1863 ban a kath. legényegyletet, és az elhagyott nyomorultak istápolására 1864 ben a Szent Erzsébet egyletet. Hosszú éveken át ö kezelte az országos árva stipendiumok ügyét, — s boldog volt, ha valamely jó ügyben segédkezet nyújthatott. Nemes lélek, megérdemli minden jók dicséretét, és a mit remélt: örök jutalmát Istentől, szeretettel folytatott és befejezett földi életének. Holdházy János. Váczott született 1840. február 18-án. Atyja uradalmi tiszt volt a győri püspökségnél. A gimnáziumot Győrött a benczéseknél végezte. Pappá Simor, az akkori püspök szentelte föl 1862-ben, s ugyanakkor kinevezte gy Őr-bel városi káplánná. 1863-ban Simor Holdházyt, akit nagyon megkedvelt, az aulába vette, mint szerpapot, czeremoniárust. Holdházy még Simor alatt lett szentszéki jegyző, s midőn Zalka János 1867ben a püspöki széken utóda lett, Holdházyt nevezte ki püspöki titkárrá. 1872ben lett a győri kisebb papnevelő igazgatója, s e minőségben 1877-ig működött. Kautz Gusztáv, Holdházynak egyik legkedvesebb barátja lett később a győri jogakadémiának igazgatója; s az ö kérésére Holdházy 1875 tői 1877-ig a jogakadémián a művelődés történetét adta elő, miután az előadásokat Vaszary Kolos, a jelenlegi herczegprimás, akkori győri benczés tanár, gyengélkedés miatt nem folytathatta. Atyját már kora gyermekségében elvesztette. Anyjának Győrött leánynevelő intézete volt, s ebben tanított később Holdházynak nagyműveltségű nővére : Mária, ki Rómer Flórisnak, József föherczeg egykori nevelőjének ajánlatára At csuthra került, mint József föherczeg leányainak nevelőnője. Rómer Flórís ajánlatára került később Holdházy is Alcsuthra József föhercaeg fiai mellé nevelőül 1877. november havában, és 1892. évi augusztus elejéig volt a föherczegi családnál. Akkor lépett László föherczeg a katonai pályára, s Holdházynak nevelői működése igy természetesen véget ért. Gyönyörűen jellemzi édesanyja iránt való szeretetét, hogy csakis azzal a föltétellel megy Alcsuthra, ha oda magával viheti édesanyját. Holdházy Alcsuthon lett pápai kamarás és déghi apát, s ez utóbbi minőségben Zalka püspök benedikálta őt Győrött. 1882-ben kinevezték kanonokká. A fiatal töherczegekkel különben gyakran megfordult Győrött, mert hiszen tudvalevő, hogy József és Ágost föheiczegek a győri benczés gimnáziumnak magántanulói voltak. Holdházynak a fiatal föherczegek nevelése körül tagadhatatlanul nagy érdemei vannak. Igazán magyar hazafias szellemben nevelte őket, s nem utolsó dicsérete a megboldogult Albrecht föherczegnek József Ágost és László föherczegekre tett megjegyzése : — Néha talán mégis csak eszökbe juthatna, hogy — ök osztrák föherczegek is ! Mikor 1892-ben ösz közeledtével ismét győri lakos lett, mint czimzet^s püspök, (tribunici választott püspök), s érdemei jeléül a király a harmadosztályú vaskorona-renddel tüntette ki : a győri társadalom lelkesedéssel üdvözölte e viszszatért egyik legkedvesebb tagját és sietett öt a város törvényhatósági bizottság tagjául megválasztani. Holdházy, akiről e sorokban még meg kell említenem, hogy irodalmilag működött, igy a természettudósok győri gyűlése alkalmával kiadott megyei és városi monográfiába egy-egy czikket irt : A győri püspökség