Szögyi G. Vilmos: Szögyi Győri naptára az 1897-es évre. Győr, 1896.

Jóra való intések irányában a legtöbb ember siket, mig a rágalom nálul tárt fülekre talál. Az enyveskezü szolgasereg újévi üdvözletét fejezte ki földesurának s aztán várta az ajándékot. Földesúr : Köszönöm, készönöm. Tartsátok meg ajándékul, amit a mult évber tőlem elloptatok. Mikor Newton fiatal volt, alig volt harapni valója, és mikor meghalt, eg fogáért 16,595 frankot fizettek. Társaságban két üresfejű nem győzött egymásnak sok szépet és dicséretest mondani, mit azonban az egyik is, a másik is tettetett szerénységgel magáról elhá­rítani igyekezett. Végül egy harmadiknak Ítéletét kérték ki, aki igy főzte le őket : „Önöknek ritka tehetségük van semmiről sok szép szót vesztegetni." Mi a semmi? Egy kerület nélküli lyuk. A szegénység netovábbja. Egy ne létező, nem létezett és nem létezendő kezdet és végnélküli tárgy. Egy penge nélküli kés, melynek a nyele hiányzik. * Gyógyszerészi vizsga. Tanár : Hogyan válik az északi fény ? Fiatalember : Valamikor tudtam, de — bocsánatot — már elfelejtettem. Tanár : Oh, ez nagy veszteség a tudományra nézve ! Mert ön volt az egy düli, ki valaha tudta, és mi kár — el kellett felejtenie ! Az éjjel. Ha ekkor a szemünket kinyitjuk, akkor semmitsem látunk, azaz oly sötétség van orrunk előtt, mintha orrunkon túl vége volna a világnak és a semminek birodalma kezdődnék. — Van der Velde az éjt barnának mondja, Tiedge zöldesnek, Schiller a holdfény miatt kékesnek, Young ólomszinünek stb. Szóval bármily sötét legyen a sötétség, vannak azért egyéb színű éjjelek is. Szür­kéket és feketéket minden este ingyen láthatunk. II • „Meztelen jönnek az emberek a világra" helyett a nagyon rátartós gouver nante igy magyaráz: „Nyakig mezétláb jönnek stb." „Mi a neved ?" — kérdeztek egy fiatal napszámost. — „Olyan mint apámé" „És az atyád neve ?« „Olyan mint az enyém." „És mind a kettőtök neve ?" „Oh, az egyforma." Mi a természet ? A természet egy írónő, még pedig rossz irónő, mert leg jobb műve az — ember ! A természet e műve tele van nyomtatási és értelem­zavaró hibákkal és először nyersen jelent meg, aztán fügefa-levélbe brosürozva, később állatbörbe fűzve, most pedig már vascsatokba köttetik. I Utazó (egy beteg falusi korcsmároshoz). Miért nem hivat orvost ? Korcsmárost Mert természetes halállal szeretnék meghalni. Zsófi névre hallgató falusi leány jött a fővárosba és a Bazilika-templommal

Next

/
Oldalképek
Tartalom