Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1896-os évre. Győr, 1895.

FRANEK GÁBOR A ZENEISKOLA IGAZGATÓJA ÉS FILHARMONIKUS OSZTÁLY VEZETŐJE. IFJ. KÖPPL FERENCZ A GYÖKI ÉNEK- ÉS ZENE-EGYLET KARNAGYA. Szent László királyról. — Ruschek Antal diszmü.véből. — Büschel: Antal, győrnádorvárosi esperes-plébánosa Szent-László-ünnep alkalmával ragyogó tollal, megirt diszművel gazdagította a magyar történeti irodalmat. A gyönyörű kiállítású, nagy albumalaku könyvet id. Storno Ferencz festőművésznek három abszolút művészi becscsel biró képe ékesíti. De a kiállításnál, a képeknél ékesebb az az imaszerű, művészi próza, íiielyben ez Isten szive szerinti pap megírta szeretett témáját: Szent-László király életét. A remeit irodalmi műből álljanak itt mutatóban a következők : Szent-László király nem e haza földjén született. Hazájából kimenekült apja, Béla, Lengyelországban talált barátságot, otthont, hitvesi szerelmet. Miciszlav, lengyel király leánya, liichesa, ajándékozta meg a daliás magyar herczeget kezével, szivével, szerelmével. E házasságból származott Géza, László és Lambert, három nemes gyümölcse, Árpád vezér családi fájának. László születési évére homály borul. Gyermekkora, ifjúsága történetét is alig ismerjük. De hogy jámbor anya és harezot értő apa vezették nevelését, művelték áhítatra és hösiségre egyaránt fogékony lelkét, — bizonyítja egész élete folyása.