Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1896-os évre. Győr, 1895.

SERÉNYI IMRE Dr. előbb a soproni, tíz év óta pedig a győri áll. főreáliskolának tanára. A jogtudományok doktora. Szaktárgyai a franczia és magyar nyelv, valamint a földrajz. Nyelvészeti tanulmányain kivül alapos geográfiai tanulmányokat végez. Amit a német, franczia és angol szakmunkákból az elméje kincsévé tett, azt a helyszínén ismeri meg. Beutazza a kontinens majd mindegyik országát. A délibábos Alföld, a Kárpátok, az Alpok- és tenger peremének mindegyik pontján otthon van. Eleven Baedecker-je a győri tanárkarnak. A külömböző országok oro- és hydrographiai viszonyai képezi érdeklődésének és stúdiumának tárgyát. Amit méhe módjára gyűjtögetett a természet nagy tárházában, az rendszeres naplójegyzetek formájában egész kis kézirat-könyvtár. Az összehordott nagyérdekü anyagból nemcsak a tanítványok részesednek, de a vele érintkezők is örömmel és gyönyörűséggel hallgatják az éles szem tapasztalatait az ő megkapó elbeszélésében. Nyilván mostoha könyvészeti viszonyainknak van legtöbb részük abban, hogy emez egyszerű középiskolai, de széles tátókörü professzornak és praktikus gazdaembernek a természet : vidékek és ethnografiájuk, emberek és intézményeik, kultúrájuk, háztartásuk terén szerzett tapasztalatai sárguló papírlapokon hevernek az ö dolgozóasztala fiókjában. Egyik kicsi, de érdekes dolgozata, mely a „Karavánkák" czimmel főreáliskolánk 18&5/6. évi értesítőjében jelent volt meg, szintén csak fragmentum maradt, de kéziratban készen van, csak a könyvnyomtató műhely betűjét várja. Másik nagyérdekü stúdiuma, a Bódeni-tó hydrografiai viszonyait tárgyazó mü, sajnálatunkra szintén ott rekedt dolgozó asztala fiókjában. SPANRAFT ALAJOS a fővárosi IV. kerületi községi főreáliskolának volt előbb tanára, tizenöt év óta működik Győrött. A franczia és magyar nyelv s irodalom tanára. Már Budapesten széleskörű publiczisztikai munkásságot fejt ki a Pesti Napló belső dolgozótársaként. Franczia nyelvészeti stúdiumokat végez. Közel másfél évtizedig dolgozott egyetlen munkán ; az efajta dolgozat más kulturállamokban nemcsak a halhatat1-nságot biztosítja szerzőjének, hanem valamelyes anyagi hasznot is hoz, a betű, a nyelvtudomány mesterének. Nem ugy minálunk ! A nagy műnek czime: „Dictionnaire de la conversation et de la lecture" franczia irodalmi és köznyelv kézi könyve. A legjelesebb franczia szótárak nyomán kidolgozta Spanraft Alajos, a győri állami főreáliskoIánál a franczia nyelv és irodalom r, tanára. Szerző sajátja. Győr, 1889. A hetven nyomatott árkusból álló, 1117 oldalas köthasábos könyv czime mindent elmond. A szerző sajátja, mert magyar könyvkiadó — müveit körök érdeklődése híján ! — még nem érett arra, hogy efajta hézagpótló munkát szárnyára segítsen. A szerző maga adja ki. A közoktatási tanács elismerő kritikát mond róla, a közoktatásügyi minisztérium is ajánlja, de azért irója a hosszú évek során kifejtett idegbontó munkára — ráfizet. A millenium alkalmára írva ezt a kis ismertetést, egy perczig sem habozom nyíltan és őszintén kimondani azt, hogy franczia-magyar nyelvben derekabb mü a milleniumig nem jelent meg. Ennek az irodalmunkban igazán páratlan munkának az a czélja, hogy a magyar művelt társadalmat a franczia nyelv és nép szellemével megismertesse.