Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1896-os évre. Győr, 1895.

SZABÓ JÓZSEF az 1870. évben a pest-belvárosi íőreáliskolához rendkiviili tanárrá választatott a főváros közgyűlése által. Két évvel utóbb a Király József-műegyetem ábrázológeometriai tanszéke mellett tanársegéd; 1873-ban tanári széket foglal az esztergom városi alreáliskolánál, majd 1875 ben a mi intézetünkhöz kerül. A társadalom terén fáradhatatlanul dolgozik. Az 1888. évben városi képviselővé választja Győr szab. kir. város polgársága. Ott működik a város külömbözö bizottságaiban. A mértékhitelesítő és légszeszbizottságok elnöke, a Dunakotratási bizottságnak választmányi tagja. Ugyanezen évben a győri nöipariskola javára rendezett művészestélynek állott élén. Ugyancsak ez évben a győri jótékony hölgyekkel együtt osztozik a győri jótékony nőegylet estjének rendezésében. A „Jó-szív" ünnep rendezésében alelnöki minőségben vesz részt a jótékonyczélu ünnepség munkálataiban. Fáradozik városunk jobbjaival együtt a győri vizvezető mű létesítése körül, végezi Khuen-Héderváry Károly gróf akkori főispán, most horvát bán oldalán a jegyzői teendőket, majd e részvénytársaság igazgetó-választmányában foglal helyet. A győri ének- és ?eneegylet választmányában az egyesület reorganizálása körül fáradozik a választmány többi tagjaival. A bukófélben levő Korcsolya-Egyletet lábára segiti, majd pénzt gyűjt, s megásatja a mai korcsolyatér helyét. A Győri Csónakázó-Egyletnek alakításában is közreműködött, több évig volt választmányi tagja, majd művezetője. A saját tervei szerint épitette és vezette a regatta csónakházának építését petroieumhordókra. Részt vesz a Győri Szabadelvű Párt akciójában, s néhai Barossunk képviselővé történt választása alkalmával az egyic alelnöki tisztet viselte. Több rendbeli felolvasást tart a győri társaskörökben, közöttük a Győri Kereskedelmi Ifjúság Egyletében. Többször tanulmányutat tesz; igy 1875-ben két hónapot töltött Németországban. A helybeli lapokban, közöttük a „Győri Közlönyben és „Győri Hiradó"-ban számos helyi érdekű vezérczikket irt. Önálló müvei: „Másodrendű felületek érintő síkjairól" győri föreáliskolai értesítő (1875/7.) a „Rondirás rendszere" több füzetben. Sajtó alatt van: „Útmutatás mértani és műszaki rajzok elkészítésére" czimü munkája. VESZPRÉMI VILMOS DR. bölcselet doktor. Előbb a debreczeni kereskedelmi Akadémia tanára, az 1893/4. tanév elején foglalja el a modern nyelvészeti tanszékek egyikét főreáliskolánkon. Nyelvészeti és irodalomtörténeti tanulmányok foglalkoztatják. Részt vesz nálunk a „Győri Lloyd" társas akcziójában és egyik vigadóbeli estén nagybecsű irodalomtörténeti essayt olvas Eötvös „Karthausi"-járól. A folyó évi márczius 15-iki ünnepen ő tartotta „A harmadik rendről a harmadik rendnek" czimmel ugyancsak a Lloydban az alkalmi felolvasást. Győrött töléleszti a millennium alkalmából a közkönyvtár s a városi múzeum szervezése érdekében indult mozgalmat. Az ifjúság nemzeti irányú nevelésének előmozdítására elaboratumot készit a hazai műemlékek és művészeti becsű képek s metszetek sokszorosítása ügyében, melyet tanárkarunk Örömmel tett magáévá és terjesztett fel a közoktatásügyi ministeriumhoz. A fővárosi lapokon kivül a helybeli lapok is („Győri Közlöny" és „Győri Hirlap") több érdekes czikket közöltek Veszprémi dr. tollából.