Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1895-ös évre. Győr, 1894.
IUÎJ Súly. Valamely test súlya nem más, mint annak alapjára gyakorolt nyomása. Valamely testnek a nagyságára azaz köbtartalmára való tekintet nélküli súlyát általános súlynak nevezzük. Valamely testnek egy köbegységü súlyát pedig fajsulynak mondjuk. dm 3 aczél fajsúlya „ alabástrom „ „ arany „ „ bikkfa „ „ borostyánkő „ „ czink „ „ czin „ „ elefántcsont „ „ ezüst „ „ fenyüfa „ „ gránit „ » higany jegenyefa Egyes testek fajsulyai. dm 3 kösz ín 7-82 kg 2-70 , 19-36 „ 074 „ 1-08 „ 7-19 „ 7-29 „ 1-83 „ 10-51 „ 0-47 „ 2 70 „ 13-90 „ 0-48 „ márvány mészkő „ ólom „ parafa „ platina „ sárga réz „ topolyfa „ tölgyfa „ vas kovácsolt vas öntött „ vörösréz kovácsolt - öntött fajsúlya = 1*30 „ — 2-72 = 0-46 = 11-35 == 0-24 = 21-40 == 8-40 == 0-52 == 086 = 7-79 == 711 = 8-88 ===== 8-79 Valamely test általános súlya kgramokban, elosztva a fajsulyai, annak köbtartalmát adja dm 3-ben. Pl. 1000 kg. kőszén : 1-3 == 769 23 dm 3 . A fajsúly az 1 dm 3-ben kitejtett köbtartalommal szorozva, adja az általános súlyt. Pl. 25 dm 3 higany X 13"6 = 340 kg. Viszonyszámok. Mtr. röf y 4 rôfV 16 rôf Röf mtr cm Hold hektár ár mtr Hektár hold öl 3 láb* 1 == 1 1 7-2 1-= — 77 3/4 1 = — 57 55 1 1 118013-5 2 = 2 2 1 2= 1 55 2 == 1 15 '9 2 = 3 760 26 1 5 == 6 1 3 4= 3 89 5 = 2 87 73 5 = 8 1101 395 10 12 3 2 10= 7 77 10 ===== 5 75 46 10 = 17 603 22-8 1 akó ===== 56 liter és 6 dl ; 1 hektoliter ===== 1 akó 30 pint 2 3 / 4 meszely. PR, JÍARÁCSON JMRE. Butatmyok as ujabb török Íróiakból.*) (Dr. Karácson Imritól.) A török irodalom az európai közönség előtt jobbadán ismeretlen, mivel az exotikusnak látszó nyelv s a valóban exotikus arab irás meglehetősen elzárta azt az érdeklődés elől. Ami eddig fordítás utján megjelent, rendszerint a régibb irodalom köréből való volt, vagy pedig éppen az irodalom azon részéből vétetett, mely alkalmasabb volt arra, hogy nevetséges curiosummá tegye azt, mintsem hogy való képet nyújtson róla. Tagadhatatlan, hogy ha a régibb prózai irodalomnak, különösen a rendki*) A „Győri Hirlap" 1890. 70-ik számából.
