Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1895-ös évre. Győr, 1894.
Mikor tilos a vadászat? * Egészen tilos — Részben tilos Fa ruár czius DG en «3 09 .2 a N Ul ptember ober ember zember (H Szabad vadászni a 'S El Pu "S N M o m (H Szabad vadászni 1-5 o O Szarvas ._. :_. .... * * J .-v • • • _ Dámvad . .. * * *• • n • • — Nemes dám! • * • • Ozünö J • • • • őzbak * • • • • • • • • n Fajdkakas ... .__ * • • • * • * • Fajdtyuk ... __. * ír • Fogoly * • • n • Fáczán, tvízok I s egyéb vad / • • • • Hömérés. Alaptávolságok, Reaumur-féle hőmérőn az alaptávolság 80°. Itt a forrpont 80, a fagypont 0. Celsius féle „ „ • „ 100°. „ „ „ 100, „ '„ 0. Fahrenheit-féle hőmérőn az alaptávolság 180°. Fagypontja 32°-on van, azaz a 0° 32°-kal alább áH a fagypontnál, ezért forrpontja 180° + 32° = 212°-on van. Átszámítások.. C. 1. Hogyan lesz ReanmurbÖl Celsius? 100 / 80 2. Hogyan lesz Celsiusból Reaumur ? 80 /ioo 3. Hogyan lesz Fahrenheitből Celsius? lü0 / 180 4. Hogyan lesz Fahrenheitből Reaumur? 80 /i8o 5. Hogyan lesz ReaumurbŐl Fahrenheit? 180 / 80 - R, X 4 / 8 I 32 = F. 6. Hogyan lesz Celsiusból Fehrenheit ? 180 / 100 == C. X 9 / 5 + 32 = E. % X R = C. 4 / ß X C = R. (F-32) X V. (F-32) X */\l. vüli gazdag történeti irodalomnak termékeit olvassuk, az a szokatlanul erős nemzeti érzés, az a fanatismusig menő vallásosság és türelmetlenség minden idegen iránt, mely az iró minden során élénken visszatükröződik, oly kifejezéseket ad az iró tollára, hogy manap mindenkit mosolyra indit. A költészeti irodalom régibb termékei ellen általános panaszként szokták felvetni, hogy a képek megölik az eszmét, olyannyira tul vannak azok halmozva szokatlan és merész költői hasonlatokkal. A keleti izlés mindezt szépnek találja, a nyugotiakra azonban sok tekintetben émelygős. Az ujabb török íróknál, kik nem csupán az arab és perzsa irodalmat utánozzák, hanem a franczia irodalmat is tanulmányozták, mindez máskép van : eszmékben gazdagabbak, képekben kevésbé tultömöttek, stílusban sokkal világosabbak. Egyedül nyelvre nézve nem történik haladás, mert a magasabb igényű irodalomnak következetesen manap is megvan azon sajátsága, hogy az már nem is törökül van, s a közönséges török meg sem érti, hanem egy külön sajátságos irodalmi nyelv az melyben több az arab és perzsa szó, mint a török. Körülbelül olyanforma nyelv ez, mint nálunk volt a század elején a diákos embereknek nyelve, mely hemzsegett a latin szavaktól. Egyébb tekintetben a franczia izlés hatása nagyon érezhető az ujabb irodalomban, anélkül, hogy azon sajátszerű
