Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.
Pfannl Jenő: Kézirajzi tervek Győr váráról
Kastélybástya (Bastione del Castello), továbbá egy-egy közbeeső kötőgáttal a Duna- és a Montesanto-bástya képezték, mely utóbbit a város keleti oldalán valamennyi között a legrövidebb kötőgát kapcsolta a keleti sarkon épült ú. n. Közép-bástyához. Ezt egy délnyugat felé irányuló hosszabb gát kötötte a délkeleti sarok Császár-bástyájához, ahonnan nyugati irányban folytatódik a déli homlokzat a Magyar bástyáig, melyet nyugat felől — a Rába mentén — hosszabb gátnak kellett volna a Kastély-bástyához fűznie. A várnak ebben a primitív állapotában az északi homlokzat, mely a Duna védelme alatt állott, úgy látszik, nem volt érdemlegesen megerősítve, ellenben a déli és keleti oldalon, az említett védőműveken kívül, árkot ástak, mely a Rába vizét a Dunával egyesítette. A várat tehát minden oldalról víz vette körül. Az ilyen módon körülzárt várban a közlekedés lebonyolítására északon a Duna-, nyugaton a Bécsis délen a Fehérvári-kaput nyitották. A bástyák oldalai („fianéhi") ú. n. fülek („orecchioni) nélkül épültek, mint ahogy a rendszer fejlődésének első szakában a bástya-szárnyakban lévő piacokon („piazze") elhelyezett ütegek tényleg csupán a homlokfalak („fascie") védelme alatt állottak. A bástyaöv fából és földből épült, kifalazva csak a bástyák szárnyai és az ütegek elhelyezé : sére szánt bombaáiló földalatti helyiségek (casamatte) voltak." „Hangsúlyozni tartozunk azonban, hogy ez legjobb eset; ben is csak Ferabosco tervét tükrözi s nem százszázalékig a vár egykori állapotát. A Kastély-bástya észak-felé nézett, míg nyugat-felé hegyesszögben kiugró „piattaforma", továbbá a Sforzabástya (melynek homloka egyenes vonalban volt kiképezve) igazodott a Rába medréhez. A tervrajzon egyébként még feltűnő, hogy a Duna- és a Montesanto-bástya között szintén van jelezve egy kapu, melyet eredetileg ugyancsak terveztek, kiviter jét azonban később elejtették." 7 ) 7 ) Maggiorotti—Bánfi jelzett munkájukban a 17. lapon említik (magyar kiadás), hogy a Hofkammer Archiv fasc. 14347. actánál „még egy igen érdekes részlet-rajz van Benignotól a Sforza félbástya és a Gsászár-bástya között lévő sarokról. Ahogy azt 1561-ben Gabellivel elgondolta s később meg is valósította". (A 18. lapon mint 5. ábrát közlik.) Ebben véleményein szerint a kitűnő szerzők tévedés áldozatai. Mint személyesen meggyőződteni (I934. aug. 22.), a jelzett fasc. 14:347. sz. actánál hiányzik a fent leirt terv, erről csak az említett szerzők közléséből van tudomásom. Az aktáknál tényleg az 5. ábrában közölt részletrajz fekszik. Ez azonban nem tartozik, âz aktákhoz; jó száz évvel későbbi, alkalmasint véletlenül kerülhetett oda. Az összenemtartozása szembetűnő, mit a Hofkammer Archiv igazgatója, dr. Walter Frigyes, kinek erre figyelmét felhívtam, el. is ismert. Az akta német nyelven van írva, a részietrajz magyarázó szövege pedig francia. Ez magában nem lenne még döntő fontosságú, bár a papiros és írás nagy korkülönbségre vall, de a rajz oly részleteket tartalmaz, melyek legalább száz évvel későbbi keletkezésűek. Nevezetesen a részletrajzon néhány oly előretolt védőmű van feltüntetve, melyek gróf Wymes tervei alapján 1660 után épültek. így a bécsi kapu előtti pajzsgát, a Rába-bástya előtti szyrvnut Hasonlóképen a részletrajzon a Karmeliták rendháza és- első'templomuk is
