Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.
Pfannl Jenő: Kézirajzi tervek Győr váráról
Korban következő ismert alaprajz Suess Orbán és Bernardo de Magno 1572. május havában kelt jelentésének melléklete. F. 2. Tájékoztatás a vár építésének és a falak felhúzásának előrehaladásáról. Pontos és gondos mérnöki munka. Felírása: Giavarino. A lépték meg van adva, a tájolás fenn: Dél. Képét Maggiorotti—Bánfi idézett művük 21. lapján közlik. A XVI. sz. második feléből való egy a bécsi nemzeti könyvtárban őrzött kódex. F. 3. (1. ábra.) (Leltári száma Cod. 8609. fol. 37.) Ebben egy színes tervrajz van Győr váráról. Pontos, szakszerű mérnöki munka. A kódex ma, sajnos, már csak a tervrajzokat tartalmazza, címlapja és a szövegrész hiányzik, s így sem a készítő személye, sem a pontos kor meg nem állapítható. Az alaprajz világosan mutatja a várfalak vonulatát, a bástyák alakját és kiképzését, valamint a püspöki várkastély és a székesegyház alaprajzát, a partok vonulatát, valamint a Bécsi- és Fehérvári-kapuk hídjait. Magában a városban csak az épülettömbök és utcák vannak megrajzolva, valamint az ágyúpadok (górvédek, Cavallierek). Az északnyugati épülettömbben egy nagyobb négyszögalakú torony alapja látható s egy, a püspöki palota északi sarkából kiinduló, kb. 220 m. hosszú faldarab, mely részben az új várfalakat metszi. Ezek, a négyszögű torony és a faldarab, a püspöki palota és a székesegyház, sötétpiros színnel vannak kifestve, míg a többi várfal-részlet világospiros. Ebből arra következtethetünk, hogy a kétségkívül helyszíni felvétel az új falak építése közben keletkezett, mikor még a középkori vár falai részben állottak, s az új bástyákat még nem töltötték fel. Győr középkori várát az ú. n. Káptalandombon álló Püspökivárpalota és az azt övező falak alkották. A középkori győri várfalak vonulatának megállapításához ez a terv volt egyik legbiztosabb segédeszközöm. 8 ) A sötétvörös színnel kifestett fal és torony alaprajz kétségkívül még a középkori vár maradványai voltak, s még állaniok kellett, midőn a tervrajz készült, mert egy faldarabrész túlment az új bástyafalak vonalán. Ezt az új bástyák megépítésénél le kellett bontani, illetőleg a föltöltéskor a földbe került. tatszik. Már pedig ezeket csak a legjobb esetben is a XVII. század legvégén kezdték építeni. A Karmelita szerzetesek csak 1697-ben vettek Győrben házat, ekkor jöttek Bécsből, hogy Szelepcsényi érsek (megh. 1685.) hagyatékából kolostort alapítsanak. Majd 1699-ben a katonai építészeti hivataltól házhelyet kapnak, hova 1700-ban kezdenek kolostort és templomot építeni. Ma is fennálló új rendházuk építéséhez már csak 1711-ben fognak. Különben a részletrajz szövege utal erre is, megjelöli az új kolostort s azt az épületet, hol az építkezés alatt a szerzetesek laktak. Ezek szerint a részletrajz legkorábban 1690 körül készülhetett s semmikép sem lehetett Benigno és Gabellio' jelentésének melléklete. Különben igen értékes adatokat tartalmaz a Magyar- és a Rába-bástya későbbi kiképzéséről. (Lásd később a szövegben.) *> Pfannl Jenő: A Győri vár a középkorban. 1937. (Győr Szemle.)
