Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.

Adattár: Felpéczi Pecz Aladár: Báró Gemmingen Zsigmond cs. kir. táborszernagy. (1724-1806)

így említés történik 872-ből egy Gemmingen Henrikről, aki a régi római Limes köveiből a württembergi Murrhardt kolostorát alapította, amelyben halálakor sírhelyét is kapta. Gemmingen Gottfried 1196-ban a TiibingentŐI északnyugatra fekvő Bebenhausen hajdani cisztercita kolostorának volt alapítója és apátja. A régi német lovagi tornák könyveiben a IV.. merseburgi tornánál Gemmingen Bernolf 989-ben, Schweiker 1080-ban vannak följegyezve. Az I. Frigyes („Barbarossa") császár által 1182. május25-én kiállított oklevél Gemmingen Ulrikot és Bernolfot mint „Dynastae et v'irí nobiles"-t említi, aminek alapján a család az uralkodó fejedelmekkel egyenrangúnak számított napjainkig is. A család tulajdonképeni ősapja, Gemmingen János, akitől a ma is kiterjedt báró Gemmingen-csaiád leszármazott, 1259-ben Sinbeim .,Vogt"-ja (bírája), kinek neje egy v. Helmstadt volt. A porosz és a badeni v. Massenbach-család, amelynek bajor ága is van (Freiherr Gemmingen vón: Massen* bach), a báró Gemmingen-családdal azonos címert visel. Gemmingen és Massenbaeh szomszédos helységek és a családban eldöntetlen kérdés, vájjon a Gemmingenek a Massenbachoktól származtak-e le, avagy megfordítva. Az ősök közül felemlítendő az ötödik nemzedéknek tagja, a pestisben elhalt Gemmingen Reinhard (II.), „a tudós" (1576—1635), a heidelbergi választófejedelmi bíróság assessora és a család első krónikájának szerzője, aki később mint választófejedelemség! tanácsos és mint a kraichgaui lovagi kanton igazgatója működött. A Győrött pihenő báró Gemmingen Zsigmondnak dédapja, a Rajna melletti Oppenheimban 1608-ban született Gemmingen Weiprecht a leydeni egyetemnek volt filozófiai doktora, később Kraichgau és Odenwald lovagságának tanácsosa, igazgatója és kapitánya (f Burg Hornberg a. Neckar, 1680.). A nagyapa, az 1645-ben Hornbergben született báró GemmingenHornberg Reinhard (III.), tanulmányainak befejezése után Franciaországban, Hollandiában és Angliában tett hosszabb utakat, majd badeni szolgálatba lépett. 1673-ban v. Neippcrg Mária Erzsébetet vette nőül, akivel — egyéb dautenzelli, hauseni és massenbachi javak mellett — Beihingen felét kapta hozományul. Ezekhez vétel útján Dautenzellt megszerezve, az apai örökségen való osztozásnál Treschklingennek lett ura. 1706-ban udvari marsallá emelve, egy évvel utóbb Baselben halt meg, míg felesége 1722-ben Hornbergben költözött el az élők sorából. (Gyermekeik: Benedikta-Helena, Auguszta-Zsófia, Reinhard (IV.), Mechtild, Katalin-Benigna, Eberhard (V.), Krisztina, Frigyes, Lajos, Mária-Zsófia.) A városunkban letelepedett táborszernagynak atyja, a Treschklingent megöröklő Eberhard (V.) 1688-ban a badeni nagyhercegségben fekvő Lörrachban született. Gymnasiumi tanulmányait Durlachban végezte, majd a genfi akadémiát látogatta, amely kiképzés után rövidebb időre hessen* darmstadti szolgálatba lépett, de a polgári pályát mihamar odahagyva, 111. nemz. Reinhard (III.) (1645—1707.) neje Anna-Elisabeth v. Neipperg. II. nemz. Eberhard (V.) (1688—1767.) neje Clara v. Zyllnhard. I. nemz. Zsigmond (1724—1806.) cs. kir. táborszernagy. Első felesége: báró Gemmingen-Gemmingen Eberhardina-Johanna (f 1755). másodLk felesége gróf Althann-Grusbach Franciska-Xaxerina (f 1811-ben Győrött).