Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.

Ruisz Rezső: Győr háztartási helyzete

múlja felül a magyar városok többijét, aminthogy ezt meg is teszi. Ha az adóbevétel összegének részletezésével foglalkozunk, akkor különösen érdekes képet kapunk. Önálló városi adókat

1

) Győr nem vet ki abban a mértékben, ahogy tehetné. A város vezetősége nem él olyan jogokkal, amelyekkel a legtöbb városban minden mértékkel élnek. Győrnek erre nincs kimondottan szüksége. Ezért amíg az önálló városi adók a dunántúli városokban fejátlagban 0.98 pengőt, az iparforgalmi abszolút többségű városokban 1.52 pengőt, a mérsékelt pótadójú városokban 1.60 pengőt tesznek ki, addig Győrött ezen a címen a polgárság csak 0.47 pengőt fizet. Illetékekből sem vesz be a város annyit, amennyit vehetne, vagy amilyen mértékben más hasonló városok az illetékszedési joggal élve bevesznek. Győrött az illetékbevétel csak 1.87 pengő fejátlagban, ami a dunántúli városok között kevés, hiszen az ezekre vonatkoztatott átlag 2.12 pengő, de kevés az iparforgalmi abszolút többségű városok között is, mert az ezekre vonatkozó érték is 1.93 pengő. Még a százalékos kereseti adó tekintetében sem mutatkozik meg Győrött a magas összegű városi adóbevétel oka. Százalékos kereseti adó címén a fejátlag 7.00 pengő. A dunántúli városok átlagosan 6.87 pengő, az iparforgalmi abszolút többségű városok 7.94 pengő, a mérsékelt pótadójú városok 6.85 pengő és az ötvenezres lélekszámú városok 7.45 pengős bevételéhez viszonyítva a győri érték csak nagyon közepesnek mutatkozik. Kifejezésre jut ez különösen akkor is, ha a százalékos kereseti adó bevétel százalékos arányát vizsgáljuk. Győrött ez az adó az összes bevételnek 9.2%-át teszi, a dunántúli városokban az átlag ezzel szemben 9.9%, az iparforgalmi foglalkozásban abszolút többségű városokban 12.0%, a mérsékelt pótadójú városokban 11.5%,, az ötvenezres lélekszámú városokban 13.4%. A százalékos adatok szerint Győrben az általános kereseti adónak különösebb szerepe nincs is. Más a helyzet az alkalmazotti kereseti adónál. Győr nagyszerű adóbevételét éppen ennek az adónak köszönheti. A város ezen adóból fejátlagban 10.50 pengőt vett be, akkor, amikor a dunántúli városok átlagban csak 5.19 pengőt, az iparforgalmi népességgel abszolút többségű városok átlagban csak 4.51 pengőt, az ötvenezres lélekszámú városok átlagban csak 4.50 pen^ got, a mérsékelt pótadójú városok csak 4.30 pengőt. Az alkalmazotti kereseti adó Győr költségvetésében százaiékos vonatkozásban is kiemelkedik. Győr összes bevételeinek 13.8%0-a származott ebből. Ezzel szemben a dunántúli városok ') Vigalmiadó, házbérfiilér, ingatlanvagyonátruházási illeték érték emelkedési illeték, egyéb városi adó. . ;