Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.

Ruisz Rezső: Győr háztartási helyzete

összes bevételeiknek csak 7.5%-át, a mérsékelt pótadójú városok csak 7.2%-át, az ötvenezer lélekszámú városok csak 7.2%át és a társulati és tantiemadóra épült költségvetésű városokban is csak 8.1%-át tette az alkalmazotti kereseti adó. Győr szorgos népe, erős munkájának eredménye látszik meg ezekben a számokban. A városi adóbevételek nemcsak a munkára épülnek, hanem a fogyasztásra. A fogyasztás után kivetett adókat közvetett adók címén számolják el a városok. Ide tartoznak a bor-, hűs-, szesz-, sör- és ásványvízfogyasztási adók, valamint a városoknak átadott forgalmiadó is. A szorgalmas győri nép nemcsak munkája révén biztosítja a város fejlődését, hanem fogyasztásával is. A nagyobb arányú fogyasztás kifejezésre jut ezekben a közvetett adókban alakuló bevételben is. Közvetett adókból Győr 1943-ban fejátlagban 11.92 pengőt vett be. Ez sok a hozzá hasonló városokkal szemben, mert a dunántúli városokban a közvetett adókból származó bevétel öszszege fejátlagban csak 9.10 pengő volt, de az iparforgalmilag abszolút többségű városokban még ennél is kevesebb, mindössze 7.90 pengő. Azokban a városokban, amelyek csak mérsékelt pótadóval dolgoztak és közvetett adókból eredő bevétel összege mindössze 7.66 pengő volt, az ötvenezres lélekszámú városokban pedig csak 7.38 pengő. Az adatok százalékos összeállítása is hasonló eredményt mutat. Győrben a közvetett adókból származó bevétel az öszszes bevételek 15.6°/o-át jelentette, szemben a dunántúli városokra vonatkozó 13.0%-os átlaggal, vagy az iparforgalmi abszolút többségű városok 12.0%-ával, akár pedig a mérsékelt pótadós városok 12.7%-os átlagával, nem szólván az ötvenezres lélekszámú városok 13.3%-os atlagáról. A közvetett adók részleges megoszlása is ismert és ezekből is ugyanaz a következtetés vonható le Győr sajátos helyzetére. A város forgalmi adó részesedése különösen számottevő. E címen a fejátlag 5.96 pengő, ez a közvetett adóbevétel 50.0 százalékával egyenlő. A hasonló városok között az átlag legfeljebb a negyven százalékot éppenhogy meghaladja, fejátlagban pedig két pengőnél is kisebb összeget kapunk. Győr bevétele húsfogyasztási adóból volt különösen számottevő. Ennek fejátlaga 2.28 pengő, szemben a dunántúli városok 1.97 pengős átlagával. Az iparforgalmi jellegű városokban is ez az összeg nem alakult ki, legfeljebb a két pengőt néhány fillérrel multa felül. Százalékosan már nincs olyan nagy jelentősége a húsfogyasztási adónak, mint a többi hasonló városkategóriában, ahova Győr beletartozik. Magas a város szesz- és borfogyasztási adó bevétele, de sör- és ásványvízadóból is fillérekkel ugyan, de felülmúlja a városkategóriákra számított átlagot.