Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.

Ruisz Rezső: Győr háztartási helyzete

vetésének 1.2°/o-át tette csak, szemben az iparosodott városok 1.03 pengős fejátlagával és 1.4%-os arányával szemben. A további vizsgálatok most már annak tisztázására keik hogy szorítkozzanak, hogy a városok különböző jelleg szerint csoportosítva, milyen eredményeket mutatnak a pótadó alapját képező adók megoszlásában. • ; Hogy maga a pótadókulcs mennyire nem fejez ki semmit sem, azt ennek a fejtegetésnek alapján részletesen igazolhatjuk. Ahhoz, hogy egy város hiányzó költségvetési fedezetét előteremtse magas pótadókulcsra van szüksége akkor, ha a pótadó alapját képező adók összege alacsony, ellenben elegendő kisebb adókulcsot is alkalmazni akkor, ha a pótadó alapjául szolgáló állami adókból a város közönsége nagyobb összegeket teremt elő. Már most, tekintettel arra, hogy a pótadó alapját a földadó, a házadó, a társulati- és tantiemeadó alkotják és ezek között az egyik egészen más alapon számíttatik, mint a többiek, egészen természetes, hogy azok a városok, ahol a pótadó alapjában a földadónak van nagyobb szerepe csak magasabb százalékú pótadókulccsal tudják elérni ugyanazt, mint a másik oldal városai. A magyar városok pótadóalap összege fejátlagban számítva, 1943-ban 15.10 pengőt jelentett. Ennyit fizetett a magyar városok egy polgára átlagosan az államnak földadó, házadó, társulati- és tantiemeadó fejében és ezen összeg alapján számították a városi pótadóját. Csoportosítva a városokat területilég feltűnik, hogy a pestkörnyéki városokban ez adóalap átlagosán 21.45 pengőre emelkedik. Azok a városok, ahol a lakosság túl

1 nyomó részben iparforgalmi, 20.50 pengős átlagot mutatnak ki, azok a városok megint, amelyekben a pótadó százaléka 50°/# vagy ez alatt marad, 23.50 pengőt. Ezeket a városokat Győr mind messze felül múlja. Győröff a fizetett pótadóalap fejátlagban 30.60 pengő. Győr a maga megfelelő csoportjaihoz viszonyitva is nagyszerű helyet foglat természetesen el. A dunántúli városok 18.22 pengős átlagával, az iparforgalmi népességgel abszolút többségű városok 16.20 pengős átlagával, az ötvenezres városok 14.90 pengős átlagával, sőt a társulati- és tantiemadó fölényében lévő városok 20.20

! pengős átlagával szemben is a győri érték messze kiemelkedik. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy pótadóalap átlagával Győr messze kiemelkedik az ország összes városai között, arni egyben azt jelenti, hogy a győri polgárság fizeti az országban a legtöbb állami adót, az ország leghasznosabb polgárainak mondhatni ezen számadatok alapján joggal a győri polgárságot Külön is érdemes kutatni, minek révén emelkedik a győri pótadóalap ilyen magas értékre. Földadót keveset fizet Győr népe, mindössze 0.40 pengő esik egy lakosára. Az ötvenezres városok 1.60 pengős fejátlaga maga is négyszerese ennek, dß a dunántúli városokra vonatkozó átlag is meghaladja a győri