Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.

Ruisz Rezső: Győr háztartási helyzete

érték háromszorosát (1.25 pengő). A földadó Győrött a pótadóalapnak mindössze 1.4%-át jelenti, amivel szemben az ötvenezres városokban 10.7%-ot, a dunántúli városok 6.8%-ot mutatnak ki. A földadóval szemben Győrött már a házadónak is fontos szerepe van. A házadó fejátlag Győrött 14.30 pengő. Kiemelkedik az összes csoportok adatai fölé, mert a dunántúli városokban mindössze 13.05 pengő, az iparforgalmi abszolút többségű városokban 12.40 pengő, az alacsonyabb pótadókulcsú városokban csak 11.90 pengő, az ötvenezres városokban csak Í0.70 pengő és végezetül a társulati adóval jellemezhető városokban csak 9.80 pengő a házadóbevétel fejátlaga. Százalékosan vizsgálva a helyzetet, már nem egészen így néz ki a kép. A dunántúli városok pótadóalapjában a házadónak 71.6%-os aránya, az iparforgalmi abszolút többségű városokban 76.5%-os aránya, az alacsony pótadókulcsú városokban 72.3-os aránya, az ötvenezres városokban 71.2%-os aránya, sőt a társulati adóban vezető városokban is 48.5%-os aránya van a házadónak. Ezen levezetésből világosan látszik azonnal, hogy Győröd a pótadóalapban a legjelentősebb szerepe a társulati- és tantiemadónak van. A számszerű adatok ezt határozottan igazolják. Győrött a társulatiadó fejátlaga 14.20 pengőt jelent. Ez annyira kiemelkedő érték, hogy a többi városokat is számbavéve, amelyekben a társulati adónak nagyobb szerepe van, csak 9.10 P-s átlagot kapunk. De még fokozottabban kiemelkedik Győr a dunántúli városok közül, ahol a társulati adó fejátlaga csak 3.53 pengő, vagy akár az iparforgalmi abszolút többségű városok közül is, ahol a fejátlag mindössze 2.62 pengőt ér el. Győrött ennek az értéknek hatszorosát kapjuk, de a dunántúli értéknek js négyszeresét. Természetesen százalékos arányban is ugyanaz a helyzet. A pótadóalap 46.3%-áfj Győrött a társulati adó alkotja. Ezzel szemben a dunántúli városokban a pótadóalapnak mindössze !9.4°/o-a, az abszolút iparforgalmi többségű városokban csak 16.2°/o-a, az alacsonyabb pótadókulcsú városokban pedig csak. 18.5%-a volt a pótadóalapnak társulati adó. Még kiemelkedőbb Győr helyzete a tantiemeadó tekintetében. E címen a város egy polgára 1.70 pengőt fizet. Ez hatszorosa annak, amit az ötvenezres népességű városok polgársága általában fizet, de négyszerese annak, amit a dunántúli városok polgárságának kell fizetni. A városi pótadóalapban ennek az adónak 5.8%-os része van, szemben azokkal a városokkal, ahol a társulati- és tantiemeadónak fokozottabb jelentősége volt, mert itt e címen az adóknak csak 2.3%>-a volt elorva» De a dunántúli városokban sem játszott sehol sem a tantiemeadó elvan fontos szerepet, mint Győrött, mert ezekben 2.2°/o volt