Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.

Ruisz Rezső: Győr háztartási helyzete

uralom alatt a város ilyen intézményekben egyáltalán nem fejlődött és nem fejlődhetett. E vonatkozásban Győr természetesen a dunántúli városok között tárgyalható. Szükségesnek látszik azonban megjegyezni azt, hogy a dunántúli városok között Budafok sohasem szerepel, ezt a várost a kifejezetten pestkörnyéki városok közé soroltuk és adatai ott nyertek kimutatást. Nagyon fontos momentum a városháztartási helyzet alakulásában az a körülmény, hogy az illető város lakosságának foglalkozási összetétele minő. Ez a körülmény nemcsak a szükségletek alakulásában jut kifejezésre, hanem rendkívül döntő módon befolyásolja a fedezetek kérdését is annál is inkább, mert a városi bevételekben jelentős szerepe van azoknak, amelyek iparra épültek fel. Ezekkel szemben a mezőgazdaság csak kisebb mértékben járul a városi terhekhez, a mezőgazdasági népességben gazdagabb városok tehát már eleve nehezebb körülmények között vezethetik háztartásuk zavartalan menetét, mint az iparosokban népesebb várostársaik. Győr népességének abszolút többsége iparforgalommal foglalkozik. Az 1930. évi népszámlálás foglalkozási adatai szerint a város lakosságának 61.6%-a foglalkozott iparral és kereskedelemmel, illetőleg közlekedéssel. Csak egyharmadnál valamivel nagyobb arányban szerepeltek a városban a más foglalkozásúak, aminek révén Győr nem tudta elérni az iparforgalmi lakossággal túlnyomó városok sorát. Nem érdektelen, hogy iparforgalmi jellege annyira kiemelkedő, hogy a százalékos arány tekintetében még Budapest sem előzte meg, míg utána csak Vác következett, de mindössze 56.6%-os aránnyal. A városokat, mint már említettük csoportosítottuk aszerint is, hogy a pótadó kulcsa milyen magasságú. Győr azon városok közé sorolható, ahol a pótadókulcsa egyáltalán nem magas. Alig volt város az országban, amely Győrnél alacsonyabb pótadókulccsal dolgozott volna. A győri 58%-os pótadókulcs alkalmas volt arra, hogy a várost abba a csoportba szerepeltessük, amelyben az 51—75%-os pótadójú városok tartoztak. A pótadóalap összetétele különösen erősen befolyásolhatja egy város háztartási helyzetét. Ebből a szempontból a városok csoportosítása érdekes tanulságok levonására enged teret. Győr egészen speciális helyzetbe került a pótadóalap összetételét illetően. Ebben a városban a földadónak, mint pótadó alapnak nincs szerepe. Ezzel szemben azonban sem a házadó, sem a társulati adó nem tud túlnyomó szerephez jutni, mert összegük csaknem egyforma. A társulati adó javára csak az dönti el a helyzetet, hogy a tantiemadó fizetése terén egyetlen városban sem találunk olyan eredményt mint Győrben, minthogy pedig ezt a két adót jogosan összevonhatjuk, Győr abba a csoportba szerepel, ahol a pótadóalapban a társulati és tanteimadónak volt a legfontosabb szerepe.