Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.

Ruisz Rezső: Győr háztartási helyzete

Végezetül a városokat lélekszámuk szerint csoportosítottuk. Elgondolásunk etekintetben az volt, hogy a városnagyság kétségenkivül kihatással van a város háztartási viszonyainak alakúlására. Kisebb város másként kell, hogy szükségleteivel számoljon, mint a nagyobb és így a háztartási helyzetben bekövetkező változásokat nagyon sokszor a nagyság is okozhatja. Győr az 1941. évi népszámlálás szerint 57.109 lakossal bírt, ennek révén abba a csoportba került, ahol az ötvenezernél népesebb, de a százezres lélekszámot el nem érő városok tartoznak. * * * Ezek előrebocsájtása után tegyük vizsgálat tárgyává a győri költségvetés fontosabb adatait és vessük össze ezeket most már azokkal az átlagszámokkal, amelyek a dunántúli, iparforgalmi lakossággal abszolút többségben lakott, 51—75%-os pótadót kivető, pótadóját a társulati és tantiémadóra építő és ötvenezernél népesebb városok tartoznak. Egy ilyen irányú összevetés szerény véleményünk szerint minden bizonnyal alapja lehet annak, hogy Győr költségvetését elemezzük és értékelni tudjuk. Győr város háztartási költségvetése 1943-ban 94 P szükségleti fejátlaggal számolt; Ez az összeg feltűnően magas, akár a többi dunántúli városokhoz, akár az iparforgalmi lakossággal, abszolút többségben lakott, akár a mérsékelt pótadójuk, akár az 50.000-res lélekszámú városokhoz hasonlítjuk, de magas akkor is, ha azokhoz a városokhoz hasonlítjuk, amelyekben a pótadóalapban a társulati- és tantiemeadónak van nagyobb jelentősége. Viszonylag Győr szükségleti fejadagához legközelebb a többi dunántúli városok szükségleti fejátlaga van, mert ezek 81.60 P szükségleti fejátlaggal dolgoztak 1943-ban. A legtávolabb az 50.000-res lélekszámú városok vannak, amelyek megelégedtek 67.50 P szükségleti fejátlaggal is. Ha tekintetbe veszszük azt, hogy az 50.000-res lélekszámú magyar városok többsége alföldi és le tudjuk mérni az alföldi és dunántúli városok közötti városiasodás fokát, akkor világosan meg tudjuk érteni a különbség okát. Győr viszonylag magas szükségleti fejátlaggal dolgozik. Lehetne ebből arra következtetni, hogy a város költségvetése túlméretezett és lakosságának túlzott megterheltetésével jött létre. Hogy ez mennyire nem így van, azt a következőkben számszerű adatokkal és a legrészletesebb összevetésekkel pontosan bizonyítani fogjuk, de szükségét látjuk annak, hogy ezt előre kihangsúlyozzuk. A város háztartási költségvetése 1943-ban 74.40 P fedezettel számolt fejátlagban. Ez az összeg ugyancsak távol fekszik akár a dunántúli, akár a mérsékelt pótadójú, akár az 50.000-res városok átlagától. A dunántúli városok általában 69.70 P pengős fejátlaggal dolgoznak, ami azt mutatja, hogy Győr vezető helyet