Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.
Pfannl Jenő: Kézirajzi tervek Győr váráról
másunk, a Duna-bástya környékéről. Ez melléklete egy jelentés, nek, melyet 1667 év folyamán egy kiküldött hadimérnök I. Lipótnak terjesztett fel. (Győr Vár oklevéltára 279. lap. Magyar tud. akadémia irattára.) Pár éve feltűnt a kereskedelemben egy famodell Győr váráról, de hogy ez lenne az, melyet a császár, illetőleg a király elé terjesztettek jóváhagyásra, alig feltehető. 12 ) Elég hamar készültek a tervrajzok az átépített várról. így az: „Abris von der Vestung Raab so im Iahr MDCLXIII gemacheit" feliratú nagyméretű alaprajz is. M. 1. (7. ábra.) A falak pirossal vannak festve, a víz kék, a terep zöld. A püspöki palotán kívül más polgáriépület nincs feltüntetve rajta. A bal felső sarokban hosszabb magyarázat és javaslat van a várárok kellő vízellátásáról. Mert Győrött ezzel állandóan baj volt. A Duna medrének feneke, így szól a magyarázó szöveg, mélyebben fekszik, mint az árkoké, ezért a Duna vízállása nagy befolyással van ezek víztükrére. Szokatlan helyi jelenség a víznek az árkokból való eltűnése, ha a Duna apad, dacára annak, hogy a Rába és Rábca vízállása magas és folyók bővizűek. Ezen még zsilip lezárással sem lehet segíteni. Javasolja az összes árkoknak 6—8 lábbal való kimélyítését és a Dunába vezető árkok végén erős gát építését. Az alapozást a Duna-mederrel egymagasságban, egész szilárdan kell megépíteni; ha ez sem használna, úgy át kell térni a száraz árkokra. Ezek partját és fenekét jól ki kell azonban kövezni, hogy az ellenség ne tudja aknákkal megközelíteni a várfalakat. Javasolja továbbá a szarvmű (ez a Magyar-bástya déli oldala előtt feküdt) lebontását és egy caponiere kiépítését, melynek tetejét kővel kell fedni, lőrései csak 2 lábnyira legyenek a föld felett és eléje spanyol lovasokat kell állítani. Esős időben Győr város utcáin a feneketlen sár miatt lóháton és gyalog egyaránt nehéz a közlekedés. Miután a kövezés túlságosan drága lenne, az utak homokolását ajánlja, amivel a jelentést-tevő birtokán, a brandenburgi Prandauban jó tapasztalatokat szerzett. A szövegben még az is kivehető, hogy akkor már (1664) a vár külső erődművei teljesen elkészültek. A szövegből, melyet dr. Lengyel Alfréd főlevéltáros nagy nehézséggel elolvasott és leírt, megállapítható a jelentést-tevő személye. A hivatkozott brandenburgi Prandau (régiesebben Pranden, majd Prenden) Brandenburg Alsó-Barnim kerületében fekszik és 1736-ig a Sparr-család birtoka volt. Ezek szerint csakis báró Sparr Kristóf lehet a jelentést-tevő, ki a brandenburgi választófejedelem tábornagya volt s 1662—63-ban részt vett a magyarországi török háborúban. (Preussisches Staatsarchiv Berlin közlése.) Nem tudni, minő úton-módon jutott ez a szép alaprajz a kereskedelembe. Miután rajta Lib. XXVII., 15744 feljegyzés van, íy ) Győri Szemle VII. évf. 8—9. szám (1936).
