Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
mai sem a tárnoki városok között, holott az említett Nagy Lajos-féle kiváltságlevél a királyi polgárok második bírói fórumául a tárnokmestert állította. A királyi joghatóság valószínűleg már a XV. század elején megszűnik, mert mikor Zsigmond 1403-ban bűnbocsánatot hirdet, megígéri, hogy a legfoglalt jószágokat és várakat, többek közt a Stibor vajda és Garai által elfoglalt győri castrumot is visszaadja az egyháznak, 9 ) ami az egyház joghatóságát a fellegvárról az eddig királyi hatalom alatt álló várra is kiterjeszti. E fejlődés még inkább kitűnik az 1447. június 1-én kötött ú. n. radkersburgi szerződésből, melyben Frigyes császár megígérte, hogy Győr várát és városát a győri püspöknek 3000 forint váltság mellett a következő június 24-én átadja. 10 ) Ezt követőleg ugyanitt Ágoston győri püspök kötelezte magát, hogy ha Frigyes császár Győr várát és városát kezébe adja, ő a császár által Nagyszombati Lászlónak, Koller Péternek és Kassai Józsefnek Győr vára átvétele alkalmával az átengedésért adott adós-levelét magához váltja és Frigyesnek visszaszolgáltatja. 11 ) Még ugyanezen a napon egy másik oklevélben Ágoston győri püspök és a győri káptalan kinyilvánítják, hogy Győr várát és városát Frigyestől visszanyerték s azt László király részére fenntartják. 12 ) A püspök és a káptalan ezután kizárólagos földesurak maradnak s 1449-ben egy oklevél a város egyik részét püspöki városnak mondja, melynek külön bírája és esküdtjei vannak. 13 ) Ha a püspök területe csak a fellegvár lett volna, semmiesetre sem lehetnek e kis terület népének külön bírája és főleg esküdtjei. Nagyon valószínű Villányi felfogása, hogy a győri püspökök, kik ebben az időben főispánok, mint ilyenek gyakoroltak joghatóságot a városi királyi népek felett s ez a joghatóság később valóságos földesúri hoghatósággá vált. E folyamatot elősegítette, hogy háborús időkben egy vár területén belül partikuláris jogokat és kiváltságokat nehezen lehetett érvényesíteni; a király távol, a püspök közel lévén — a joghatóság kiterjesztése a királyi népekre szinte észrevétlenül történik. A radkersburgi szerződés pedig a püspök és a káptalan áldozatkészsége folytán jogilag is úrrá teszi az egyházi hatóságokat a város felett. 14 ) 9 ) Corpus Juris Hungarici. Zsigmond 1403. évi kegyelemlevele. 9. sz. 10 ) Horváth Mihály: Magyarország történelme. II. k. I. köt. Pest, 1860. 373. 1. ") Az oklevelet közli Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon. X. k. 205—6. 1. 12 ) U. ott 206—7 1. 13 ) Villányi: Győr vár és város. 10. 1. 14 ) V. ö. Jenéi Ferenc: Győr a magyar humanizmus kirában. Győr, 1940. 2. és köv. 1.
