Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
E joghatóság végleges megszilárdulását bizonyítja az 1518. évi — már említett — adókirovás, melyben az egykori Királyföld is a győri püspöké, de még inkább bizonyítják az 1533 óta vezetett káptalani számadáskönyvek, melyek a jógazda gondosságával jegyzik fel a káptalan birtokainak jövedelmét s ezek között tekintélyes helyet foglal el Győr káptalani mezőváros, soha sincs azonban említés téve az egykori királyi polgárokról és vendégekről. A királyi kiváltságlevelek ez időből mind az egyház földesúri joga mellett tanúskodnak. V. László király 1455 október 18-án Pozsonyban erősíti meg Regensburgi Fogol György győri prépost, Máté pápóci prépost, Ottingi János soproni főesperes, Pápai Antal rábaközi főesperes, Bejczy Mihály, Rajthay Mátyás mester a győri egyház kanonokjai kérésére IV. László 1273-ik évi privilégiumát, hálából azért a védelemért, amit a győri egyház neki és anyjának, Erzsébet királynénak a meneküléskor nyújtott. Ugyanezt teszi 1465 január 26-án Demelki László győri Kutasi Tamás vasvári prépost és Vasvári János mester győri kanonok kérésére I. Mátyás, 1496-ban György prépost, Gergely olvasó-kanonok kérésére II. Ulászló s végül 1604 április 8-án Prágában I. Rudolf. Mátyás egyik oklevelében úgy tetszik, mintha Győr nem állana szoros földesuraság alatt, mert a várost nem a szokásos földesúri mezőváros (oppidum) megjelöléssel illeti, hanem arról, mint Civitasról emlékezik meg, mely elnevezés elsősorban a királyi városok megjelölésére szolgált és mindenesetre olyan várost jelentett, amely tekintélyében és jogaiban majdnem érintette a királyi városi jogokat. Ez oklevélben Mátyás megemlékezik Kuthasi Tamás törvénytudor és vasvári prépost, Kuthasi Gergely, György, Miklós és Ambrus, nemkülönben a prépost több rokonának panaszáról, mely szerint ők egykor Walpek János győri lakosnak a pannonhalmi konvent bizonyságlevele szerint pénzt kölcsönöztek, ezt életében nem fizette meg, most örökösei, kik győri polgárok, sem akarják. Ennek ellenére vonakodik a káptalan és a város részükre igazságot szolgáltatni, mert azt állítják, hogy a király nevezetteket az adósságfizetés alól felmentette. Megparancsolja hát a győri káptalannak, nemkülönben Győr város (Civitas) bíráinak és esküdtjeinek, hogy ne tekintsék érvényesnek ez engedélyt és szolgáltassanak igazságot. 15 ) Mátyás királynak még egy számunkra érdekes okleveléről tudunk. Ezt a király 1489-ben adta ki s benne Győr városnak (Civitas) azokat a polgárait, kiknek házait a dühöngött nagy tűz elhamvasztotta, hat esztendőre mindennemű királyi adó alól felmentette. 16 ) 15 ) Teleki: Hunyadiak kora II. k. 561—2. 1. 16 ) Teleki: Hunyadiak kora XII. k. 469. li.