Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Tomaj Ferenc: Győr népessége Mária Terézia korában
Az a hosszú békés időszak, mely II. Rákóczy Ferenc szabadságharcának lezajlása után beköszöntött, országszerte nagy fellendülés megindítójává vált. A háborúskodások befejeztével mindenütt az újjáépítés korszaka kezdődött. Városainkban a békés polgári foglalkozás fokozódó jólétet eredményezett. Ezekben összpontosult nemcsak a politikai élet, az ország ipara és kereskedelme, de a kulturális fejlődésnek is ezek voltak gócpontjai és elősegítői. A másfélszázados török uralom alatt ugyanis az ország legnagyobb része lakatlanná vált és benne oázisok gyanánt emelkedtek ki a városok, mint megőrzői annak a kevés művelődésnek és anyagi jólétnek, mely a kétszázados pusztítás után a régi szebb korból még fennmaradt. 1 ) A szabad királyi városi rangra emelkedett Győr is jelentékenyen megváltozott. A kurucharcokat követő pihenés évtizedei Győr városától elvették azt a fontos szerepet, melyet közel két évszázadon keresztül betöltött: megszűnt a végvárrendszer egyik fontos állomása lenni. A hadászati jelentőségét vesztett város azonban hamarosan ráeszmél békés hivatására és mint a nyugatkeleti kereskedelmi útvonal első magyarországi állomása, népessége alkotó erejénél fogva és a természetes viszonyok céltudatos kihasználásával nagy lendülettel fejlődött ipari és kereskedő várossá. 2 ) A kétszáz év előtti, szabadságjogokat nyert Győr népességét és népességének összetételét alig ismerjük. A tizennyolcadik század első felében ugyanis a lakosság egész körére kiterjedő rendszeres népszámlálások még nem voltak. Az első rendszeres népszámlálást csak II. József rendelte el és azt az 1785—1787 közötti években hajtották végre. Hogy a város lakosságáról és annak összetételéről az első népszámlálást megelőző időkből mégis vannak adataink, azoknak az összeírásoknak köszönhetjük, melyek Mária Terézia korában indultak meg. Korábban is, már a 18. század eleje óta voltak különböző célú és irányú népösszeírások, ú. n. conscriptiok; ezek azonban rendszerint nem ölelték fel az összes népességet, hanem csak részleges összeírá*) dr. Thirring Gusztáv: Városaink népesedési viszonyai 1777-ben. J ) dr. Jeney Ferenc: Irodalmi élet Győrött a 18. század végén.
