Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Tomaj Ferenc: Győr népessége Mária Terézia korában
sok voltak. Ezek legtöbbször csak a családfőket vették számba, a családtagokat és a cselédséget nem. A nemesség és a papság minden összeírás alól mentes volt és a nemadózó, vagyontalan osztályok a legtöbb esetben szintén kimaradtak az összeírásból. Az összeírásoknak nem volt törvényes alapjuk. Az uralkodó parancsára, melynek közvetítője a Helytartó Tanács volt, hajtották végre. Mária Terézia királynő az összeírásokra vonatkozó első rendeletét 1771-ben adta ki, melyben a szabad királyi városokkal közli — a Helytartó Tanács útján — arra vonatkozó akaratát, hogy „a népesség az összes szabad királyi városokban évente összeírassék és ezen összeírások a városokban található mesteremberek, valamint ezek sgédjeinek és inasainak számát és vallását is tüntessék fel, mégpedig minden egyes ipari és kereskedelmi ágról külön-külön; felhívta a városok tanácsát, hogy ezt a lélekösszeírást minél gyorsabban hajtassák végre, a jövőre nézve pedig gondoskodjanak arról, hogy a lélekösszeírás és a mesteremberek iparágankénti részletezése évről-évre pontosan és híven (genuine ac fideliter) hajtassék végre és terjesztessék fel a Helytartó Tanácshoz." 3 ) A Mária Terézia királynő által elrendelt és végrehajtott összeírások anyagából készített főösszesítések közül kéziratban az 1777-ik és az 1782-ik évekre vonatkozók az Országos Levéltárban fennmaradtak. Az 1777. évi összeírás kéziratának teljes címe: „Conscriptio animarum in Liberio Regiisque Civitatibus pro 1777 adpromata." 4 ) A kézirat harmincnyolc szabad királyi város adatait öleli fel, köztük Győr városét is. Az ^összeírások, illetőleg a főösszesítések adatai a városok összlakosságára vonatkoznak, természetesen a nemesség kivételéve!. Ezek az összeírások tehát — szemben a korábbi conscriptiokkal — a lakosságnak már lényegesen nagyobb körére terjeszkednek ki, mert nemeink a családfőkre és az adózó rétegekre vonatkoznak, hanem a papságot és a nemadózó polgárokat is felveszik. Az összesítések közlik a városok népességének számát, vallási megoszlását, a nemek szerinti megoszlását, — ismertetik a felnőttek és kiskorúak számát, továbbá a lakosság foglalkozási és kereseti viszonyait. A foglalkozási ágak közül külön kellett kimutatni a papokat, a szerzeteseket, az apácákat, a tisztviselőket, a kézműveseket (iparosokat), a kereskedőket, a napszámosokat, a szolgákat és cselédeket, a tanulókat, az idegen tanulókat, az intézetekben elhelyezett szegényeket, a házrólházra járó koldusokat és az árvákat. Hiányoznak azonban a külön felsorolásokból az őstermelők, a bányászok, a vagyonukból élők és a katonaság. A foglalkozáson belül a főösszesítések a nemekre és a vallásra is kiterjednek. Ez utóbbiak azonban csak két részre tagozzák a népességet és pedig katolikusokra 3 ) dr. Thirring Gusztáv: Sopron városa a 18. században. 108. o. 4 ) dr. Thirring Gusztáv: Városaink népesedési viszo lyai 1777-ben. 2. o.
