Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

ket a kórházon kívül szépíti még a régi postakaszárnyából (Sopron-u.; ma levente-otthon) ide telepített 2. sz. állami Gárdonyi Géza polgáriiskola (alakult 1920.) épülete (1927.) és a szerényebb Tanítók //áza-internátus (1933.), valamint a befejezéséhez közeledő evangélikWs templom. A kórház-rétnek nevezett térséget mindig szűkebbre szorítják az új utcák, melyek a városi bérház építkezésekkel (Zrínyi-u., Hunyadi-u., Szentháromság-u.) jelentékenyen megnövelik ezt a városrészt. Az építkezés lendülete különben bejárta és átalakította az egész Nádorvárost, mely GySEV-pályatesten túlterjedve a pápai országút mindkét oldalán benépesedik. Győrszabadhegy sem marad ki a fejlődésből. 1903-ban épült, csúcsíves, új temploma már a század kezdetén jelzi, hogy a város növekedésével aránylagosan lépést tart. A város terjeszkedése, gyárak közelsége ösztönzi Szabadhegyet is a fejlődésre. A háborús idők alkotása volt a rokkantak kertvárosa. A háború után itt is erősebbütemű lett a házépítés. Az országút mentén új házak sorakoznak, a főutca (Városranéző-szer) nyúlik, sőt a közepe táján új utcák (Szent János-u, Vitéz-u., Tüzér-u.) is alakulnak, de ez a IV. kerület jellegét érintetlenül hagyta. A lakosság szaporodása iskolafejlesztést követelt, ezt elégítették ki egy zárdaiskola (1910., és egy új katolikus fiúiskola építésével (1935). A vidék gazdaifjúságának szakoktatására létesítették 1937-ben a m. kir. téli gazdasági iskolát, mellyel szerves összeköttetésben van a mezőgazdasági szaktanácsadói állomás (ideiglenesen a Gróf Nádasdy-u. 22. számú régi házban). A később csatlakozott Révfalu (V/b. ker.) közelségénél fogva jobban belekapcsolódott a városfejlődésbe, bár ez a folyamat csak a háború után mutatta igazi hatását. A dunai védgátak megerősítése kedvezően alakította a meglévő utcák rendezését és építkezését. A Darányi-rakpart, a Vásárhelyi Pál-utca, a Viczay-Héderváry-út valamelyes fejlődése után az új Rónai Jácint-utca jelöli a benépesítés természetes irányát. Ám az állami elemi iskola szecessiós magyar-stílusú épülete (1912.) sokáig magában állott. Az építkezés inkább a külsőbb területeket szállotta meg. A Viczay-Héderváry-út, a Tivadar-püspök utca, a Bácsai-út új házai közül az 1925. év körül már néhány emeletes bérház is kiemelkedik. Legtöbbet változtatott a városrész képén az új vashíd megépülése (1928.). Ezzel Révfalu a belvárosi rész kényelmes közelségébe került és a hídfő környékének ízléses elrendezésével kívánatos lakóterületté vált. Az itt épült bérpaloták mellett csínos családi házak sorakoznak az Erzsébet királynéúttal párhuzamos, új Damjanich-utcában. A gyümölcsösökben bővelkedő városrésznek a lebontott téglagyár helyett új iparüzeme is támadt a Csermák-vegytisztító üzemben. A huszadik század a városiasság terén is jelentékeny fejlődést könyvelhet el az irányító tényezők javára. Bár a légszeszvilágítás is nagy haladást jelentett, mindinkább érezhetővé vált