Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása
a villamosmű hiánya. A lakosság számának és magánvilágítási igényeinek gyarapodása, iparüzemi érdekek, új vízmű, csatornaszivattyúk, modern közvágóhíd, jéggyár létesítésének szükségessége kellő megfontolásra talált és az 1904-ben létesített villanytelepben megvalósulást nyert. A gyors ütemben tovább fejlesztett villamosmű igazi haszna akkor lett nyilvánvalóvá, midőn az 1911-ben városi tulajdonba jutó, 1912—13-ban kisajátított és megnagyobbított gázgyár kénytelen volt üzemét szüneteltetni. Az üzemszünet 1922-ig tartott. A gázgyár új, fokozott termelését a 56 km-re nőtt csőhálózat már nemcsak a közvilágítás céljaira vitte szét, hanem a háztartási kisfogyasztók tűzhelyein, fürdőkályháin kívül nagyipari üzemek részére is. 1930 után a gázkultúra gyakorlati jelentőségéről és a gáz felhasználásának módjairól való felvilágosítás fokozta a gázhasználatot. A városi vízművek fejlesztésében is örvendetes haladást látunk már 1905 óta, midőn a révfalui oldalon állították fel a városi vízműtelepet, melyet fokozatos kútépítéssel 1928-ig fejlesztettek. A szivattyúkat — egy tartalékszivattyú kivételével — villanyerő hajtja. Az új vízműtelep a régivel együtt a szükséges takarékoskodás mellett kielégíti a város vízszükségletét. A város előrelátó módon kímélte az ivóvízkészletet a túlságos megterheléstől, azért már 1905-ben egy haszonvízvezetéket is létesített gyáripari célokra, utcák, terek, közkertek, öntözéséré a Rába vízéből a „hosszú híd" mellett. Az 1928-iki nagyméretű bővítés után ez a Rába-telep tartalékba került és aktív szerepét a dunai telep vette át. A városias jelleg kiformálódása mellett esztétikus, egészségügyi és szórakoztatási érdek mozgatja a gabona-piac áthelyezését a pénzügyi palota mellé és az állatvásártér kihelyezését a gyárvárosi térségbe, hogy üresen maradt helyük parkosítható legyen. A reáliskola előtt a Honvédliget (1902.), a régi „Szedres" helyén a Batthyány-tér (1907.), a vásártereken a Bisinger- és az Eötvös-park (1910.), a régi Rábca mederben a Bercsényi-liget (1911.) és a Gráb-gyár parkja már az első világháború előtt is szépítette a várost és egészséges üdülőhelyül, kedves játszóterekül szolgált a már meglévő és gondozott sétaterek társaságában. A világháború után a révfalui rész rendezésével kapcsolatban a templom-tér (Kálóczy-tér)' mellett tátongó, dísztelen gödröt feltöltés és utcarendezés után meglepően szép sétahellyé képezték ki és a győri cs. és kir. 11-es vadászzászlóalj hőseinek emlékére rózsaligetté parkosították, hogy méltó kerete legyen a zászlóalj modern emlékművének. Az új víztorony építése alkalmat adott környékének gyökeres rendezésére is, mely feltöltés útján nagy költséggel meg is történt. A város még a súlyos viszonyok között is éberen gondoskodott arról, hogy a várost szépítő elemek állandók legyenek. Mérnöki hivatal, kertészete, köztisztalsági hivatala állandóan vigyázott a rájuk bízott esztétikai és közegészségügyi érdekre az új építkezések, házmegújítások, új utcanyitások alkalmával.
