Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

állami polgári fiúiskola épületében, mely községi jellegű iskolaként a régi városháza épületében 1903-ban kezdte meg munkáját. E soron helyezkedett el a Royal-szálló modern épülete (1905), melynek hamar át kellett esnie egy tűzvészen (1906), ezt követte a pénzügyigazgatóság és adóhivatal befogadására épült pénzügyi palota (1903). A régi magánházak egy része is nagyobbodott, közéjük új szecessiós (Galambos-ház) és modern (Hilbert-, Meiler-, Fischer-) bérpaloták ékelődtek. Az utca másik oldalán az egyedüli új épület a m. kir. állami leánygimnázium (1912—13) és internátus. (Előbb a Czuczor Gergely-utca földszintes bérházában volt s mint felső leányiskola indult meg 1905-ben.) Ennek a meg nem épült utcasornak pótlására nyitották a megszüntetett vásártér és a pályaudvar között Bisinger-sétány modern házsorát, melyből az elején az Apolló mozgókép-szinházat (ma Aranykert) és a végén a szabadelvű nevelés céljaira épült internátust emeljük ki. Ez utóbbiban jutott állandó otthonhoz (1920.) a város négy évfolyamú női felső kereskedelmi iskolája, mely 1915-től a fiú iskolával kapcsolatosan, majd vándorolva működött eddig. A Belvárosnak alig van utcája, melyet ne fejlesztett volna a fejlődő város növekedésével járó szükséglet: az anyagi és szellemi igények fokozódása és a népesedés gyarapodása. A Baross-út képét ugyan nem változtatta meg, de kétségtelenül emeli a Győri Első Takaréknak és Győri Általános Takaréknak hatalmas és gazdasági fontosságukat is hangsúlyozó székháza. (Az előbbi 1910-ben, az utóbbi 1911-ben épült.) Itt kezdte meg a messze vidékre is kiterjedt működését a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank győri fiókja 1918-ban a Baross-út és a Kisfaludyutca érintkezésénél 1918-ban épült, kétemeletes székházában, itt rendezkedett be ugyancsak 1918-ban a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank győri fiókja is az Andrássy-út betorkolásánál. A régi harmincad-ház eltűnt, helyén modern bérpalota épült (Krausz-ház, 1917), több házat átépítettek modern stílusban (az egyik Angrano-ház helyén, 1925.). Különben a megújulás vágya nem hagyta meg régi formájában a belváros egy utcáját sem. Az új piac kedvéért lebontották a régi Bástya-utcának a Káptalandomb-felé eső, apró, régi házait és eltüntették a régi kazamaták maradványait. A Zeiss optikai gyár épületével megkezdődő építkezés városiasabbá tette a Dunaszert, melynek új dísze az Orsolyiták modern iskolaépülete, hol tanítónőképzőjük, női ipari középiskolájuk, háztartási tanfolyamuk gyarapítja az iskolavárosnak művelődési jelentőségét. A Raktárházak kétszer is leégett új épülete ezen a vidéken még mindig hangsúlyozza a város gabonakereskedelmi múltját és jelenét. E városrészben találjuk az emeletes püspöki fiúinternátust (Rákócziánum) II. Rákóczi F.-u. 57—59. (1904.) és a földszintes katolikus árvaházat (Pálffyánum, Pálffy-u. 5. sz., 1905. év). A város e részének képét a Pálffy-, Schwarzenberg-utcák és az Újkapú-utca északi felének új, emeletes és két emeletes házai lényegesen