Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

emelik. A Megyeház-utca képe sem maradt változatlan. A megye tekintélyes bérházán kívül az állami tanítónőképző intézet 1912-ben épült, új iskolája hangsúlyozza a fejlődést, mely egész a vagóngyárig nyújtotta és teljessé tette a régi utcát. A benépesedés üteme meggyorsította az Andrássy- és Árpád-útak fejlődését is. Az előbbinek díszére szolgál a Czuczor Gergelyutca sarkánál épült, Pallos-féle, kétemeletes ház, mely a postahivatal céljait szolgálta (1907.), a közvetlen szomszédságban lévő, földszintes házban bérelt helyiségeit átadta a m. ki;, xeiső leányiskolának, hogy később ideiglenes otthona legyen a városi zeneiskolának, mely 1862-től kezdve vándorolt, míg a fenntartó ének- és zeneegylet Czuczor Gergely utcai házában véglegesen elhelyezkedhetett 1920-ban. A szomszédságban, az Andrássy-úton két új, kétemeletes középület építésével fejlesztették tovább az utcát: a Czuczor Gergely-utca sarkán látjuk a Magyar Nemzeti Bank //d/rjának 1912-ben épült pompás palotáját (még az Osztrák-magyar Bank győri fiókja részére emelték, mely 1879-ben nyilt meg az Erzsébet-téren, a Schröder-házban, onnét a Széchenyi-térre a Fábián-házba költözött, majd a mai rendőrkapitányság épületébe, az ú. n. Schreiber-házban működött 1912-ig), mellette helyezték el az 1. sz. postahivatal teljesen modern, kétemeletes épületét. A nyilegyenes utca legújabb középülete a városi Szent László tanoncotthon, melyet egy üzemen kívül helyezett bőrdíszműárúgyár helyiségeiből napjainkban alakítottak át erre a szociális megértést tanúsító célra. Az Andrássy-úttal párhuzamos Árpád-út képét is előnyösen megváltoztatta a céltudatos építkezés, mely alig hagyott beépítetlen területet. A magán-, lakó- és bérházak között valósították meg régi hiány pótlását, a városi kultúrház megépítését. Bálint Mihály jelentékeny hagyatékának felhasználásával készült a régi ház teljes átalakításával a mai igényeket kielégítő épület, mely a színházi célokat szolgáló földszinti helyiségeken kívül otthona lett a városi képtárnak és a városi múzeum kezdeteinek is (1935.). Bár a negyven év városfejlesztő munkája befogadó képességében jelentékenyen megnövelte az ősi várost, a gyárak üzemi érdekeik sugallatára kénytelenek voltak munkásaik részére munkahelyükhöz közelebb eső lakótelepekről gondoskodni. Már a század első tizedében így jött létre a budai országút mentén, Kiskút mellett a Munkás-utca, melynek egyforma házai között 1907-ben új állami népiskola gondoskodik a munkásgyermekek oktatásáról. A székesfehérvári út mentén ekkor alakult ki a Grab-gyár lakótelepe is. Az ágyúgyár nagy üzemének lakás igényeit már csak úgy sikerült némileg kielégíteni, ha kielégítéséről nagyobbarányú lakótelep építésével gondoskodik a vállalat. Ennek a szükségletnek köszöni létrejöttét a Győrgyárvárosnak nevezett munkástelep, mely az ágyúgyári alkalmazottak részére nagy befogadóképességű lakóházakat sűrít össze aránylag kis területen, jó tér és utca megoldással. A gyártelepeket jellemző