Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

sok közös gépműhelye (1907.) mutatja a haladást. A megvénhedt Nádor-szálló helyén a szakirányú iparostanonc iskola teljesen modern és méreteiben is feltűnést keltő, új épülete (1932.), melyben 54 ipari szakmában foglalkoztatott 1500 iparostanoncot 50 osztályban oktat 27 tanár. Az izr. imaház kibővítése után 1926—27-ben régi, teljesen szimetrikus formáját elveszítette. Az evangélikus konvent nagy épülettömbjén is hozott újítást a 20. század. A Kossuth Lajos-utca végén, a telek sarkán megépült az új bérház (1900.), melyen már megjelennek a szecessiósstílus előhírnökei, majd a Rábára nézve megépítik az evangélikus szeretetházat (1911.), végül az új iskola ízléses és modern épületével úgy fejezték be az építkezést, hogy a kezdő kor emlékeit lehetőleg kímélték. A hidon áthaladva szemünkbe ütközik a /Cioszfc-kávéháznak létesítése óta (1916.) is kibővített szecessiós épülete, mely mögött látni az új városi medencés uszoda (1931.) körvonalait a Cziráky-obeliszk lábánál. A sétatér másik részén, a Radó-téren már hiába keressük a régi színházat és a földszintes vendéglő csarnokhelyiségét. A lebontott épületek (1938.) feltöltött és Ízlésesen parkosított helyén áll a város kegyeletéből a hősi emlékmű, Horvay János alkotása. A kávéházból mozgószínházzá lett Elite (ma Erzsébet-mozi) mellett a régi bástya kazamatái mutogatják új formájukat. Az egyébként változatlan Erzsébet-térre került (1921.) Kisfaludy Károly régi helyéről kimozdított szobra. Ha folytatjuk szemlélődésünket a Belváros területén, mindenütt találunk újulást. A Káptalandombon szembeötlik a székesegyház, melyen az 1910-ben kezdett restaurálás visszaadta a román-kor apsisformáit és a tető hármas tagozódását. (A templom barokk-belsejének megújítása még most is folyik.) A Duna, a püspökvári bástya és a régi várfal által határolt területen megépült (1909—10.) az új papnevelőintézet négyemeletes palotája. A lakásínség enyhítésére emelték a Káptalandomb Jedlik Ányos-utcai szélén kétemeletes bérházat és egy emeletes, kisebb kanonokházat (1929—30.) újbarokk stílusban. A városképen lényleges változást idézett elő a Munkácsyutca nyitása. Az akkor még félházsoros utcába helyezték át a városi tűzőrség épületét (1907—8.), mely később toronnyal és emelettel bővült. Mögötte az Országépítő emlékévében (1938.) létesült a Szent István szeretetotthon Domb-utcai telepe. A másik sor kiépítése nagy bérházakkal most folyik. A Munkácsy-utca vonala vezet a Vilmos császár-úthoz (ma Szent István-út), melyet 1902—1914-ig új középületekkel szépítettek. Ezek sorát az iparváros új iskolája, a m. kir. állami faés fémipari szakiskola nyitotta meg (1902), mely azóta elvesztette a Meller-olajgyár szomszédságát (1911-ben leégett) és előbb fém- és textilipari szakiskolává, majd textil- és gépipari középiskolává alakulva most is fennáll. A következő évben épült mellette (1903—4) az iparkamara székháza, mely az új Kautz Gusztáv-utcában tüstént szomszédot is szerzett az /. sz.