Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

szorult és 1762-ben Richter Ádám kereskedőnek és feleségének, Huber Annának költségén gazdag díszítésű templommal is bővült. A barokk 18. századi, díszesebb változata tartós, új köntösbe öltöztette a várost, melynek főpásztori székében Zichy Ferenc gróf ült és ízlésével, nagy úri bőkezűségével, áldozatos példaadásával irányítólag hatott a városkép korszerű alakulására. Idegen művészek (Maulbertsch, Hefele, Tabota, Gottschall) tudásuk legjavát adták abba a ma is tisztelettel szemlélt vállalkozásba, mely egy pénzt nem kímélő magyar mágnás elgondolása alapján alakította át a magyar kereszténységgel egyidős székesegyház belsejét és külsejét korának divatja szerint. Győr polgárai megértették a tanítást, mert műveltek voltak és vagyonosságuk módot adott nekik arra, hogy munkás életük pihenő óráit szép környezetben töltsék. A török uralomtól megszabadult ország, telepítésekkel is segítve, népesedett. Termékeny földjének terményei már kifelé is kívánkoztak. Győr elpusztult környékén is újra megindult az élet és termelő munka. A város iparosai és kereskedői előtt nyitva állottak a vagyonosodás kapui. A vontatóhajózásra alkalmas Dunán Győrig szállították az Alföld gabonáját és innét indult az tovább Nyugat felé. Győr jelentékeny áruközvetítő szerepe nemcsak a gabonakereskedelem szakmunkásainak és a szekeres gazdáknak javát mozdította elő, hanem élénkítette a város egyébirányú ipari és gazdasági ágait is. Vásárainak jelentősége is emelkedett. A környék nemesi kúriáinak feltámadásával növekedett a győri boltok és műhelyek forgalma. A város 1613 házán észrevehetőleg meglátszik a győri polgári elem vagyonosodása és külön ízlése, mert nem utánozza szolgailag sem az olasz, sem az osztrák barokk számbavehető mintáit, hanem valami helyi zamattal megkülönbözteti és a városegyéniséghez alkalmazva bizonyos fokig egyénivé teszi. A városképen diadalmasan uralkodó barokk hangulatból kiemelkedő házak nagyobbak, kényelmesebbek és szebbek lettek. A 12.822 lélekből álló lakosságon azonban már erősen érezhető (1787. év) II. József császár németesítő törekvéseinek hatása. Az egyéb szándékában eredménytelenül dolgozó császárnak ezen a téren sikerei voltak. Ha a magyar nyelv nem is némult el, a magyar Győr utcái már német szótól hangosak. Az Újváros magyar többsége elvitathatatlan, de Belváros módosabb polgársága már csaknem teljesen német és ez különösen akkor tűnik szembe, mikor a birtokos nemes urak vidéki birtokaikon tartózkodnak és a diákság szünidőre a városból eltávozik. A német nyelvvel az iskolában is kísérleteznek már, de még nem teszik tanítási nyelvvé. Az iskolák száma gyarapszik, a megszüntetett nemesi konviktus helyére beköltözik a nemzeti iskola (normál vagy főelemi), majd ezzel kapcsolatban megalakul a nemzeti rajziskola, melynek irányító lelke a kiváló magyar nyelvtudós, Révai Miklós. Ezek az új iskolák elsősorban a győri polgárok, főként az iparosok szellemi színvonalának emelésére szolgálnak