Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

a városban, mely Révai, az állandóan ittlakó Rájnis József, Fabsich József, Kis János és Ráth Mátyás irodalmi tevékenysége által szoros kapcsolatba került a magyar irodalom megteremtésének ügyével. Bár az ő lelkes buzgólkodásuk magára a városra magyar nyelv tekintetében csakúgy nem hatott, mint az 1728ban idetelepített Streibig-nyomda magyar irodalmi kiadványai, de a kereskedelmi érdek harcol a magyar nyelvhasználat mellett. A belvárosi német polgárok üzletük forgalma kedvéért szükségesnek tartják a magyar nyelv tanulását. A magánéletben németül beszélnek, a német színelőadásokat látogatják, de gyermekeiket „magyar szóra" küldik. Ám a magyarok is ragaszkodnak nyelvükhöz és szívesen olvassák a Müller könyvkötő „olvasó kabinef'-jének magyar könyveit. A társadalmi élet élénkségére és egyúttal jelentős idegenforgalomra vall a beszálló vendéglők, kávéházak jelentékeny száma. A vendéglők közül az újvárosiak a keresettek. Itt van a „Fehér Bárány", meg a „Fehér Ló" vendéglő is, mely vendégül fogadta 1786-ban az átutazó „kalapos király"-t is. Egyébként ez a városrész a 18. század végére egészen tekintélyes külsőt nyert. Ez lett a protestánsok vallási életének székhelye. Mária Terézia uralkodásának elején ugyan át kellett adnia váltságdíj ellenében nyilvános vallásgyakorlatainak épületeit és iskoláit, de II. József türelmi rendelete alapján (1781.) már a mai evangélikus konventház telkén megépült toronytalan templomuk, lelkészlakásaikban magyar és német lelkész lakik, elemi iskolájuk mellett algimnázium is neveli ifjúságukat. A Rác-utcában (ma Bálint Mihály-utca) 1728ban megépült barokkstílusú gör.-keleti templomon kívül újra van imaházuk a reformátusoknak, kiknek régi, leégett épületük helyén dr. Mulartz János Henrik katonaorvos alapítványából keletkezett ispitából már kezd kialakulni az első városi kórház. A ferencesek lebontott tornya átvándorolt a fehérvári kapu közelségébe, hogy erkélyéről a város tűzbiztonságára vigyázzanak. Ennek a tűztoronynak megépítésével (1794.) búcsúzott Győr a 18. századtól. A 19. századra nagyobb feladatok vártak. Az ország helyzetének megváltozásával Győr elvesztette stratégiai jelentőségét. Várának erejét is meghaladta már a kor fejlettebb haditechnikai felkészültsége. Megmaradt ugyan benne a jelentékeny helyőrség, mely már laktanyákban (Teleki laktanya, 1750.) helyezkedett el, de az erőd fenntartásának nem sok értelme volt. Napóleon magyarországi hadjáratában (1809) még egyszer szerepelt, de ez az utolsó hadi epizód a győri végvár hattyúdala lett. A 10 napos ostrom elég kárt okozott a város épületeiben és a védelem céltalansága hamarosan nyilvánvalóvá lett. A megszálló franciák pillanatnyilag gondoltak az erődítmények megerősítésére, de Napoleon személyes megjelenésekor a helyszíni vizsgálat jogerőre emelte az elöregedett végvár halálos ítéletét. A francia császár maga jelölte meg az erőd felrobbantásra szánt ré-