Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

figyelve azt kell mondanunk, hogy Győr lendületesebb és ked­vezőbb fejlődése mindig akkor következett be, midőn nagy nemzeti szerencsétlenségek elemi csapásaitól szinte recseg-ropog a magyar államszervezet. A tatárjárással egyidejű osztrák megszállás, majd maga az ideérő sárga vihar csak az épületeket pusztította el, a város maga gyorsan újraéledt IV. Béla országépítő munkája követ­keztében. Az eredetileg inkább őstermelő Győr ekkor kezd élén­kebb kereskedelmi középponttá alakulni. Egyébként aligha lett volna szüksége arra, hogy „harmincados hely" vagyis fővám­hivatal székhelye legyen és mint ilyen a behozatali, kiviteli vá­mok szabatos meghatározására királyi intézkedést kérjen és nyerjen IV. Béla királytól. A II. Ottokár cseh király ország­pusztító hadjáratában szerzett érdemeknek és a város szenve­déseinek köszönhető V. István király 1271. évi szabadalomlevele. mely új korszakot jelent Győr helyrajzi fejlődésében és közjogi helyzetének alakulásában. A hálás király a Rábczánál hősiesen védekező győrieket azzal jutalmazta, hogy a saját földesurasága alá tartozó polgárokat és vendégeket áttelepítette eddigi lakó­helyükről a királyi vár (castrum) biztonságosabb területére. 'Ezzel hatásosan hozzájárult a város egységesebb és összefüg­gőbb benépesítéséhez, másrészt az új otthonba költözködő, kár­vallott királyi városrész vagyonosodását is elősegítette: Sziget és Malomsok birtoklását átengedte az új lakókkal bővült királyi várnak. A közjogi jellegű adomány még nagyobb értékű volt. V. István kiterjesztette a királyi Győrre koronázó városának, Székesfehérvárnak szabadságát. Ezzel Győrnek királyi része a király földesúri joghatóságát gyakorló ispán igazgatásától és törvénylátásától megszabadult, ú. n. tárnoki város lett, hely­hatósági önkormányzatot nyert, mentesült a jobbágyi telek után járó adófizetéstől és mint a nemesek, az ország bármely részén vámfizetés nélkül, szabadon közlekedhetett és vihette át áruit. Megkapta az árumegállítás jogát is. Ez abban nyil­vánult meg, hogy „minden Magyarországból Nyugatra és innét Magyarországba igyekvő kereskedő köteles a győri várban lerakni áruit cserekereskedés eszközlése érdekében". E fontos és hasznos jog gyakorlati értékesítésére szolgált a szabad vásár­tartási jog is, melynek vámjövödelmén nem kellett többé az ispánnal osztozkodnia. Az ipar és kereskedelem színvonalának emelésére, egyúttal a város népesedésének előmozdítására töre­kedett azzal is, hogy az idegenből jött vendégek (hospites, leg­többször iparosok) megtelepedését megkönnyítette. A külön­böző uraságú városrészek békéjének biztosítására szabad rév­jogot engedélyezett a Dunán a királyi város részére. Mivel az új helyzet jogkedvezményeinek első élvezői még igen érezték a háborús károkat, felmentette városának lakóit a katonásko­dástól, továbbá a királyi főtisztviselők (barones regni) megszál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom