Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

lásának és költséges megvendégelésének terhétől. Bizonyos egységesítő törekvést árult el a király azzal, hogy a püspöki és káptalani városrészek polgárait is mentesítette a vámfizetéstől és mindenben egyenlő kiváltságúnak ismerte el a királyi város polgáraival. Ez az egyenjogúsítás nem érintette a püspök és káptalan földesúri jogát, illetve nem szüntette meg az ő területükön élők jobbágyi kötelezettségeit. A Győr területén lévő községek minden lakójának biztosította a szabad átköltözést a királyi városrészbe és ezt kívánatossá tette azzal, hogy az átköltözőket azonnal részesítette a régi királyi polgárok jogaiban és kiváltságaiban. így a sokgazdájú Győr városának legalább kifelé sikerült egységes képet nyújtania. Ezek a jogok és kiváltságok egyelőre elméletiek maradtak. Az oligarchia garázdálkodása, az osztrák lovagok rövid ideig tartó erőszakos megtelepedése, II. Ottokár cseh király megszállása, majd a felszabadító és megtorló hadi készülődések miatt a városnak inkább a megmaradásáért, mint kapott jogai érvényesítéséért kellett küzdenie. Ám arra még így is éberen vigyázott, hogy új szabadságát és kiváltságait el ne vigye a zavaros idők árja. Ezért ismételten is megerősíttette Kún Lászlóval és ///. Endrével, kik ezt a királyi kegyet nem tagadták meg a régi érdemeit újjal tetéző várostól. III. Endre uralkodása idején a városalakulás új mozzanattal is bővül: Tengerdi Tivadar püspök a Kis Tákóból és Tőkésből alakult Révfalunak községi szervezetet adott. Az Anjouk uralkodása a csendes erősödés és belső fejlődés korszaka Győrött is. A két kiváló király megerősítette a város szabadalomlevelét. Azt azonban nem tudjuk megállapítani, az adatok hiányossága miatt, hogy a városok részére is biztosított országrendiséget Győr élvezhette-e. Magunk nem tartjuk valószínűnek, mert Zsigmond király haragja éppen ebben az időben nehezedett a városra Nápolyi László trónkövetelő pártolása miatt. Az ellenfelén győzedelmeskedő Zsigmond király éreztette haragját az országirányító nagyurakkal és főpapjainak ellenséges magatartása miatt az Egyházzal is. Vélekedésünk szerint mellőzte a hűségében megtántorodó Győrt is. Ez a mellőzés anynyira kiábrándította a várost a hűtlenségből, hogy később még Zsigmond király leányának és unokájának sem lehetett panasza ellene, mert midőn Erzsébet, Albert király özvegye a szent koronával együtt menekült, nemcsak szállást adott neki, hanem az özvegy és utószülött fia védelme érdekében még a nemzeti akarattal is szembehelyezkedett. Erzsébet huzamosabb ittléte maradandóbb nyomot hagyott a városképen: a győri vár jobban védhető erősséggé épült ki. A megerősített várfalakat bástyatornyok is biztosították. Erejéről és ellenállóképességéről Hunyadi János is meggyőződött. Az országgyűléstől megválasztott, fiatal I. Ulászló király és a nemzeti egység megőrzése érdekében harcoló nagy hadvezér nem tudta bevenni a várat, melyet