Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Sefcsik Ferenc: Győr város szabad királyi rangra emelésének törvénybe iktatása

szaluid h kir ál ifi oáros eh3 tuztikara. <3fia: ^Dr. ^Bag, Cf.tfene. A szabad királyi rangra emelkedett Győr új helyzetéből a városra új közjogi és magánjogi jellegű jogok és kötelezettségek háramlottak. A szabad királyi várost mint az ország negyedik rendjének tagját valóságos nemesnek kellett tekinteni. E városok nemesi jogállása következtében „a tanács és a polgárok egyetemét az ország igazi és kétségtelen nemeseiül tekintik." A szabad királyi városok a Szent korona javaihoz tartoznak (peculia Sacrae Regni Coronae) amiből természetszerűleg következik, hogy e városok területén a földesúri jogot saját maguk gyakorolták. A földesúri jogokhoz tartoznak a királyi kisebb haszonvétek: a bormérési jog, a sör és szeszesitalok készítése és árusítása, a téglaégetési, valamint a malomjog. E magánjogi jellegű jogosítványok mellett igen jelentősek a közjogi jellegű jogosítványok, melyeknek egyik legjelesebbje a szabad bíró- és tanácsválasztás. A szabad bíró-választás joga a városi önállóság alapja volt. Már az Árpádok idejében is azzal emelkednek ki a községek közül jogi szempontból egyes helyek és lesznek városokká, hogy szabad bíró- és tanácsválasztási jogot kapnak. A városi területen a bíró a szintén választott s rendszerint tizenkettőt számláló esküdtekkel (jurati, senatores) gyakorolja a joghatóságot. Az esküdtek együttesét tanácsnak, senatusnak nevezik. E szűkebb testületi szerv mellett mint magasabb testület működik már az Árpádok ideje óta az ú. n. nagytanács, vagy külsőtanács (választott polgárság, electa communitas) akik a tanács működését ellenőrizték s akiknek határozatát minden fontosabb különösen a város gazdaságát érintő ügyben ki kellett kérni. A választott polgárság élén a szószólóval (tribunus plebis, Vormund, fürmender) az egész közönséget képviseli a tanáccsal szemben. A tisztújítást rendszerint Szent György vitéz és vértanú napján tartják, így kiváltság levelünk szerint Győrött is. A választás legtöbbször királyi biztos jelenlétében történik. A bíró (esetleg polgármester, ha ilyen tisztség szervezve van) összehívja a polgári választó testületet a tanácsháznál, ahol a bíró leteszi hivatalát. Erre a választó polgárok szavaznak s az egyszerű többség szerint megválasztottat a királyi biztos a szószóló és az esküdt