Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Bay Ferenc: A szabad és királyi város első tisztikara

jegyző jelenlétében hivatalában megerősíti. A megerősítettet az oltár előtt megesküdtetik a városi plébánia-templomban. A városbírót két évre, a tanácsnokokat élethossziglan választották. E bevezetés után lapozzuk fel a városi levéltárban található s a tisztújításokat tartalmazó Prothocollum Restauratorium Liber első kötetét, valamint az Acta Sedis Restauratoriae Cittis Jaurinensis iratait, hogy tanúi lehessünk a szabad királyi város első tisztikara megalakulásának. Az Ür 1743. esztendeje április havának 24-én ült össze Karner József főbíró elnöklete alatt a városi tanács és a polgárság képviselete, hogy a tisztújítás módozatairól tanácskozzék, illetve, hogy azt megejtse. Karner főbíró megnyitván az ülést, bejelentette, hogy ez ez alkalomból kiadott legkegyelmesebb királyi rendelet Keller Károly báró m. kir. udvari kamarai tanácsost küldte ki királyi biztosként. A királyi biztos április 23-án meg is érkezett a városba. A tanács a főbíróval az élén tisztelgő látogatásra sietett a magas vendéghez, kellő reverenciával üdvözölvén őt, mint királyi biztost és egyben mint a kamara képviselőjét is, amelyhez a szabad királyi városoknak mint a Szent Korona javainak felügyelete tartozott. A királyi biztos szíves szavakkal válaszolt a küldöttségnek. Beszédében örömének adott kifejezést afölött, hogy a királyi felség legkegyelmesebb elhatározásával Győr városát számos érdeme elismeréséül a szabad királyi városok rangsorába emelni méltóztatott. Majd átnyújtotta a főbírónak az április hó 19-én kelt királyi és a 22-én kiadott udvari kamarai rendeleteket, melyeknek megtörténte után részletesen tájékoztatta a tanács tagjait a tisztújítás módozatairól, illetve mindazokról a teendőkről, amelyek a tanácsra, illetve a választott polgárságra a város új jogállásával várnak. Karner főbíró ezután felolvasta a latin nyelvű iratokat, majd hogy a választott polgárság is teljesen megérthesse, magyar és német fordításban megismételte a rendeletek tartalmának ismertetését és hozzá megfelelő és bő magyarázatokat fűzött. Ez után ékes szavakkal hódolt a királyi fenség anyai kegyességének, amellyel a város felé fordította kegyelmét és e sokat szenvedett és a hazáért sokat áldozó városnak megadta a ,szabad és királyi városok privilégiumát. Emelkedett szónoklatban kérte az Ég áldását a nagy királynő személyére, családjára, üdvös kormányzatára esedezve a királyok Királyához, hogy minél tovább tartsa meg számunkra a felséges királynő drága életét. Miután pedig mindenek kezdete és vége az Isten, akitől minden jó származik, a főbíró felhívta a jelenlevőket, hogy vele együtt menjenek a templomba, kérve a további tanácskozásokhoz a Szent Lélek segítségét. Megindult a hosszú menet a tanácsházból kiindulva a székesegyházhoz, másként városi plébánia templomhoz, élén a főbíróval és a tanáccsal, akiket a választott polgárok tekintélyes sora és az érdeklődők nagy tömege köve-