Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Sefcsik Ferenc: Győr város szabad királyi rangra emelésének törvénybe iktatása

sanak a collegium kerítésén belül jogtalanul és épen nem illő módon gyakoroltatni szokott borárultatástól. 10. Amennyiben szőnyegre kerülne a város piacán nemrég épített pellengér eltávolítása (numella, columna infamis, Pran­ger), arra nézve legjobb védelmet nyújt Ö Felsége kegyelmes resolutiója, mely annak idején az udvari haditanács és az itteni várparancsnokság közbenjöttével hozzánk leérkezett. Ehhez ragaszkodván, igyekezzenek a Rendeket és Karokat meggyőzni arról, hogy a pellengérnek a mostani helyén fennállás sem Nagy Anyánk (Magna Mater nostra) szobrát nem sérti, sem az ott lévő szentek iránti tiszteletből le nem von, — annál kevésbé botrányos a jezsuita atyák egyházára és az ájtatoskodókra; hozzanak fel erre más városokból minél több példát. Végre 11-szer. Igen éber szemök és legfőbb törekvésük le­gyen arra, hogy Ö Felségének a közjó előmozdítását célzó és az ország felvirágoztatására irányuló, tehát a legüdvösebb cé­lokra törekvő szándékait bővebben megértessék, elfogadásra ajánlják, szorosan tartván magukat a kegyelmes királyi paran­csok értelméhez, attól semmiben el nem térvén. így tőn Győ­rött a Tanácsházban 1751. ápril 14-én N. N. Győr szab. kir. város helyettes Bírája, Tanácsa és közönsége. S így fölfegyverezve indult útjára a két követ. Az országgyűlés ápril hó 18-ára volt kihirdetve, de Ulászló király első decretumának 108. fejezete alapján négy napra el­halasztatott. A rendes tárgyalásokat a kor szokása szerint tisz­telgés előzte meg. Érdekes a diétái napló azon szakasza, mely a Károly főhercegnél tett tisztelgésről szól. Az üdvözlő szavakra a hatéves főherceg szép magyar kiejtéssel így válaszolt: „Szépen köszönöm a Nemes statusoknak, hogy rólam is megh emlékez­tek, és azzal megh becsültek, hogy magok Deputatusit hozzám is küldöttek; örülni fogok, ha mentül előbb Pozsonyban a Nemes statusokat láthatom." Majd miután az egri érsek, a küldöttség vezetője, a főherceg beszédét hazai nyelven megdicsérte, a gyer­mek főherceg „in promptu" ezeket mondotta: „Azon leszek, hogy a Nemes Hazának hasznával jobban megtanulhassak, mi­ben a Nemes Hazának szolgálhatok, örülni fogok." A napló hozzáteszi, hogy a Deputatusok nem győzték eleget bámulni a gyermek magyar beszédét és szónokló tehetségét. De térjünk vissza a tárgyhoz! 1751. júl. 10-én került sorra a becikkelyezendő négy város ügye. Szombati nap volt. Délelőtt 11 órakor olvasták föl Győr, Komárom, Újvidék és Zombor városok kérvényeit. A petitum az volt, hogy az országgyűlésen, melyre Ö Felsége legkegyel­mesebb királyi meghívó levelei által meghivattak, ülést és szava­zati jogot nyerjenek, s annak rendje és módja szerint becikke­lyeztessenek. A három első érdemeit sorolja fel, az utolsó csupán a kiváltságlevélre hivatkozik. A kérvények elolvasása után nagy vita támadt a tek. Karok és Rendek között. Ellenzik a kérve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom