Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Lám Frigyes: Harsányi Lajos prózai művei
kérdésében, nem számít az asszimulációval. Nem minden asszimulált asszimilált is! A regényben sok volt az aktuális pikantéria. Szép természetleírások, bukolikákat találunk itt, Harsányi-verseket prózában. Sőt egyik személye éppenséggel Harsányi-verseket szaval. 1920-ban Harsányi lefordította német fordításból Timmermans Felix flamand költő modern, vaskos humorú legendaregényét „A gyermek Jézus Flandriában". Kár volt lefordítani, át kellett volna dolgozni. Jézus Flandriában születik, ott nő fel, ott él, mintha maga is flamand volna; flamand humorral mesélik el történetét. Timmermans úgy tett, mint Rosegger a Stájer Bibliában, amikor „Korontálországba", ahogyan Harsányi Stájerországot nevezi, helyezi Ádám és Éva, Nóé, Ábrahám stb. történetét igen vicces, de sokszor drasztikus modorban. Az ilyesmi lefordíthatatlan. Jézust át kellett volna plántálni a Dunántúlra, a Balaton lett volna Genezáreth tava. Jézus a hegyi beszédet Tihany hegyén tarthatta volna. Az ónémet „Heiland" eposz szintén német viszonyok közé helyezte a megváltás történetét; a betlehemi pásztorok csikósok; Betlehem királyvár; az apostolok nemes lovagok sb. A flamandoknak tetszhetett a Timmermans müve, de fordításban humora erőltetettnek, ízetlennek látszik. A regényben Harsányi a flamand helyeknek francia nevét használja, Bruges és Gand szerepelnek Brügge és Ghent helyett, ez pedig csak olyan, mintha francia nyelvű, de magyartárgyú könyvben Klausenburgot, Raabot és Stuhlweissenburgot írnának. 1927-ben kezdte a költő a magyar szentek életét regényesen bemutatni. 1927- ben jelent meg Harsányi első hagiografikus elbeszélése: „A szent asszony. Magyarországi Szent Erzsébet életregénye." A komoly történetírás azóta már megszabadította Erzsébet alakját a körülötte vadul felburjánzott legendák hajtásának fényes, de torzító árnyékától. Kari Wenck és Helmuth Mielke protestáns kutatók teljes igazságot szolgáltattak neki; egyénisége és szent nimbusza csorbát nem szenvedett, de hazug mesékre nincs szüksége. Weismantel Leo, a katholikus író, aki halálos ellensége minden áhitatos giccsnek, elénk állította a források alapján a szent igazi alakját. (Érdekes, hogy Szent Erzsébet levéltári kutatások alapján ősanyja Vilmos császárnak és Ferenc Józsefnek, de Goethének, sőt Luther Mártonnak is!) Elisabeth BusseWilson a modern psychoanalysis segítségével akarja megérteni a szent asszony egyéniségét. BusseWilson és Weisinantel művei 1931-ben jelentek meg. az Erzsébet-jubileum esztendejében; ezeket tehát Harsányi nem ismerhette. 1928- ban megjelent művét teljesen Montalembert híres könyve után írta (Sainte Elisabeth de Hongrie), talán ismerte Alban Stolz német áhitatos könyvét is. Montalembert műve, amely 1836-ban jelent meg, minden tekintetben és gyökeresen