Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Lám Frigyes: Harsányi Lajos prózai művei

arsatij/i JíafőJ prózai miméi. 3rta: Mám Cfaiyyei* A világháború harmadik esztendejében lépett fel Harsányi mint elbeszélő; kötetben összegyűjtve adta ki újságokban szétszórtan megjelent novelláit. Amint kötetének (A halálfejű pille. 1916.) halálfejű lepkével díszített címlapját megpillantottam, azt gondoltam, hogy a nádasok szelídlelkű dalnokát megszállta a világháború rémregényének őrülete, hogy harci novellákat írjon à la Liliencron. Levetette, attól tartottam, a Napkirálynak drágakövekkel kirakott aranybrokátpalástját; fejére csapta a halálfejű huszárok fekete csákóját; kaszárnyát csinált keresztény múzsahajlékából és új költészetének prózatarackjából harminc-és-feles mesebombát lő közénk, hadd ijedjünk meg tőle egy kicsit. Meg akarta mutatni, hogy az ő Életének Muzsikája nemcsak lágy altató dallam, hanem sárga trombitaharsogás, fekete puskaropogás és baljóslatú szirénaüvöltés is lehet. De kellemesen csalódtam. Néhány lármás háborús elbeszélés mellett nagyon sok szelíd és halkszavú régi ismerősre akadtam, akikhez, itt-ott napilapok tárcában, folyóiratokban már volt szerencsém, örömmel üdvözöltem pld. a Tűz a Hanyságban címűt, amelynek szimbolikája szembeszökő. Tűz volt a Hányban, meggyulladt a nádas. Megvilágította az éj bársonyleple alatt simán álmodó Fertőt Ebben a pillanatban bent a vizén egy égőszemű, tüzes szörnyeteg tűnt fel, mely hatalmas tajtékot túrva rohant a túlsó part felé. A megrémült nép sárkánynak nézte. Az egész falu találgatta, hogy mit kellene csinálni a sárkány elpusztítása végett Másnap derült ki, hogy ez a szörnyeteg motorcsónak volt. így jelen meg az istenhátamögötti fertővidégen a Ma, a haladás, a kultúra. A Sárgaruhás asszony maupassantos ügyességgel és eleganciával mutatja be azt a színésznőt, aki mindig színészkedik, még a férje halottas ágyánál is. A Prépost című nagyszerű darab eszembe juttatja EbnerEschenbach bárónőnek híres elbeszélését, a Krambambulit. Ott egy kutyának kell választania jelenlegi jó kenyéradója és hajdani első, elzüllött gazdája között; — itt pedig, Harsányi meséjében, egy fiúgyermeknek kell döntenie derék nevelő atyja és részeges édesapja között, és a gyermek úgy választ, mint a kutya; régebbi urához pártol; de a kutya különb, mint a prépost neveltje, jobban tépelődik, lelkiismereti furdalást érez.