Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Lám Frigyes: Harsányi Lajos prózai művei

A Kékkői klastrom keresztje azt meséli el, hogy az új guardian miképpen távolította el a kék folyosó faláról a régi faragású túlnaturalista Krisztus-szobrot és hogy helyette egy szép, szelid elefántcsontból készült, kellemes lágyságú és nem visszariasztó feszületet akasztat ki. „Lent a falu alatt, a vashídon dübörögve futott át a hat órai gyorsvonat." Harsányi evvel a szimbolikus mondattal azt akarja jelezni, hogy a modern művészetnek be kell vonulnia az Egyházba is. Az öregek hiába ellenkeznek vele. — De én, bocsánatot kérek, inkább az öreg guardiánnal tartok, nem fogom a fiatalok pártját. Vonzóbb és kedvesebb az a Krisztus, aki szenvedések árán váltotta meg a világot, akinek teste vérzik, akinek minden izma a fájdalomtól vonaglik, mint azok a gyárilag készített mézeskalácsos Krisztusszobrok, émelyítő istenkefaragások, amelyek elegáns názáréthi gigerlit ábrázolnak, gondosan szétválasztott, kisütött frizurával, pomádés szakállal, rózsaszínű vagy azúrkék és aranyszélű selyemköntösben. Még csuda, hogy a festő vagy képfaragó nem tett monoklit az Üdvözítő szemébe! Krisztus szegény ember volt, nem költött szabóra, borbélyra, nem maniküröztette körmeit, és épp ezért nem szabad belőle, Huysmans korholó szavai szerint, vasárnapiasan kicsípett érzelgős vizesnyolcast csinálni. Az öreg barátnak igaza van a fiatalok fityfirity csecse giccsével szemben. A Grünewald Krisztusképe sokkal kifejezőbb, mint Rubens és Murillo jóltáplált Adonis-Jézusai. Érdekes, hogy Harsányi prózában dolgozta fel újra Coppée Buddha-legendáját, amelyet előbb már versben lefordított az Üj vizeken című kötetében. Harsányi első prózai kötetében van néhány darab, amely nem egyéb, mint háborús vezércikk novellisztikus formában. Sok ezekben a tendencia és kevesebb a művészet. Természetes, hogy a háborús inspirációjú darabok közt van jó is, így pd. a címnovella is az. A Hősök éjféli miséje is tündöklő ékszer. Itt jelentkezik először Harsányinak az a művészi ereje, amely későbbi regényeiben nagy szerepet játszik: ecsete igen ügyes káprázatos víziók felidézésében. A haldokló hadnagy betéved a hősök éjféli miséjére. Látja, hogy hogyan járulnak Krisztus trónusa elé Szent István, Szent Imre, Szent Gellért, Szent László, szóval azok, akik később Harsányi kedvelt regényhősei lettek. Harsányi még sok novellát írt az Életbe, máshová; ezeket össze kellene gyűjtenie és kiadnia. Van köztük sok nagyon érdekes, így pd. A nap és a hold harca (Élet 1916.) Doppelgängertémát dolgoz fel. A Halál fejű pille stílusán mindenütt ott van a gyári pecsét, megismerni rajzta Harsányt, a jelzők aranyművesét, a prépost pd. régi hűs klasszikusokat olvas, stb. A novellás kötetre következett egy kis regény: Az óra egyet üt. (1916.) A modern borzadályos és pszeudotudományos mű-