Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Bánhegyi Jób: Harsányi Lajos lírájának esztétikai értéke

sülését, akár egyszerű szimbólumban, akár összetettebb allegóriában ölt az eszme költői alakot. Formaelvei a tárgy természetéből adódnak: ösztönös műérzék és tudatosan fejlesztett műgond segíti az alakítás munkájában. Valamint egész világképét is az egyensúly és arány jellemzi, egyes alkotásaiban is megkapó a szerkezet egysége, az egész és a részletek nemes arányossága, a zárt forma. Technikai felkészültsége már kezdő poéta korában meglepő; az antikklasszikus, nyugateurópai és magyaros versidomot egyaránt mesteri módon használja, egyéni és eredeti sorfajokat, rímképleteket és strófaalakzatokat is teremt, ha művészi ösztöne így kívánja, sőt nem egyszer öncélú, játékos virtuozitásra csábítja költői szeszélye. Nyelvének, stílusának, verselő művészetének szemléltetésére hadd idézzek néhány strófát a De profundisból: az olvasót kérem, olvassa fennhangon, hogy érzékelje a vers zenéjét, a mondatok dallamát, a képek festőiségét, a magas és mély hangok, kemény és lágy mássalhangzók kellemes váltakozását, a tökéletes jambusok sodró ritmikáját — Harsányi formaművészetének minden előnyét néhány kiragadott sorban. A költő elmondja itt, hogyan találkozik a testéből kiröppent lélek a Sátánnal az űrben: A szörnyű űr hideg, mint szürke ólom, A csend irtóztató és senki nincsen, Ki utad közben egyet is csak szóljon. De lelkeden egyszerre átcikázik Vad félelem, miként ha óceánon Vészsfp süvölt a felhők árbocáig. Kénsárga ködből, gúnykacaj a száján Feketén és veresen hahotázva Eledbe csattan a fekete Sátán. Hideg tüzet fúj rád iszonyú szája És fölveri a roppant mindenséget Velőt fagyasztó rémes hahotája. Kígyó ha bűvöl megdermedt madárkát Hogy tőrbe ejtse, úgy néz rád meredten S rajtad a rémület golyója jár át... Részletes elemzést és méltatást kívánna vallásos költészetének fejlődése; hogyan jut el az ember és pap intim imaéletének, a hittitkok ámuló szemléletének, a kegyelem és természet harcának motívumaitól az Egyház örök hivatásának, Krisztus megváltó művének, az Isten roppant nagyságának és egyedüli felségének dicséretéig, hogyan fordul napraforgó lelke egyre jobban a napok napja: Isten felé. Nemcsak megindítója volt a modern