Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
után, 24 ) vagy akinek vetése nem volt, a tizedváltság helyett fizetett kereszténypénzből, amit házankint 5 krajcárban állapított meg a káptalan. 3. Nagyobb terhet jelentett a hadipánz (pecunia exercitualis) vagy fegyveresek díja (taxa pro armigeris), melyekkel a földesúr katonai kötelezettségének költségeit népeire hárította. Ez adó összegét és kivetését a szükség szabta meg s porták után szedték. 4. Időnkint ugyancsak porták szerint rendkívüli adókat is kellett fizetni. 25 ) Egyéb szolgáltatások voltak, hogy a város 5. Szent György napkor ebédpénz fejében 100 forintot adott. 26 ) 6. Újévi ajándék fejében egy szarvast, vagy vaddisznót, vagy 2 dámvadat adott a város, 7. szüretkor a káptalan üres hordóit a mosonmegyei Védenybe szállította, 8. tél idején a káptalan jégvermébe jeget hordatott, 9. végül a káptalan részére hivatalos ügyekben évenkint 10 ingyenes fuvart, a kanonokoknak pedig ezenkívül évenkint 1—1 félfizetéses fuvart szolgáltatott. 27 ) E gazdasági szolgáltatásokon kivül a földesúrnak való alávetettséget az alábbi közjogi és magánjogi kötelezettségek jelezték: 1. a Szent György napján történő bíróválasztások alkalmával a város négy személyt jelölt, akiket a káptalannak prezentált s a földesúr ezek közül, rendesen a legtöbb szavazatot nyertet választotta ki bírónak, 28 ) 2. minden bírság V3 része a prépostté volt, 3. a végrendeleteket megerősítés végett a káptalannál be kellett mutatni, 4. a házak körül történő magánjogi ügyletek felvallását a káptalan előtt kellett foganatosítani, 5. a bíró csak négy forintra büntethetett, annak is két része a préposté, egy része lett csak a bíróé. Ezen kívül a káptalan, mint földesúr különféle hasznos jogokat, köztük főleg a királyi kisebb haszonvételi jogokat is gyakorolta Győrött. Ezek voltak 1. a vásár jog a Szent Péter székének ünnepén (január 18-án), Szent György napján (április 24-én), nagyhét szerdáján, Űrnapján, Kisasszony napján (szeptember 8) és Szent Erzsébet napján (november 19) régi királyi kiváltságlevelek alapján tartani szokott országos sokadalmakon. A hetivásárok szombaton és vasárnapon voltak, melyeknek nyoma a vár előtt fekvő Szombatpiac utca nevében volt megï4 ) Értéke a XVI. században 18—20—25—36 forint között váltakozott, a XVII. században változatlanul 25 forint. Győri káptalan levéltára I. Számadókönyv 52., 114., 247., 553. 1., III. sz. Számadókönyv 105. 1. v. ö. Bedy i. m. 118. 1. as ) Bedy u. ott. 2e ) A XVII. században ezt két részletben Szent György és Szent Mihály napkor fizették. Győr város levéltára. Városi jegyzőkönyvek 1614—21. 1., 20., 30. p. stb. ï7 ) Csizmadia Andor: Győr közigazgatása a sz. kir. városi rangra emelkedés előtt. 17. 1. 28 ) A XVI—XVII. századi bíróválasztások jogi fejlődését lásd Csizmadia Andor i. m. 11—12. 1.
