Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
örökítve. E vásárok vámjai a XVI. században megoszlottak a káptalan és a város között, a megosztás mértékéről azonban nincsen tájékoztatásunk. 2. A Belvárost és Újvárost összekötő Rába-hidak vámja a püspöké volt, a harmadik Rába-híd vámját a káptalan szedte, aki egy időben még a győrieket is megvámolta. A negyedik győri híd a Rábcán volt s vámja a püspököt illette. 3. Az örökös nélkül maradt jószág is többnyire a káptalané lett, a polgárok legfeljebb az ingókból részesedtek (caducitas). 4. A kir. kisebb haszonvételi jogok közé tartozott 5 mészárszék tartása s a bormérés, sör- és pálinkafőzés joga. A bormérési jog megoszlott régtől fogva a káptalan és a város között olyképen, hogy a káptalant a bormérés jövedelme csak július, augusztus hónapban illette, a többi tíz hónapban a jövedelem a városé volt. A város a XVI. század második felében a piacon rendes tanácsházhoz jut, 29 ) ahol 1578-ban Rudolftól nyert kiváltságlevele értelmében szabad bormérési jogot kap egész esztendőre. Ez a kiváltság üt először csorbát a káptalani földesúri jogon s jelenti kezdetét annak a törekvésnek, mely a XVIII. században a szabad királyi városi rang eléréséhez vezet. A XVI. század elején II. Mátyás ezt az abusust királyi privilégium által jogérvényre emeli s a Belvárosban a katonaság számára adja meg. A káptalan bormérése csak Újvárosra szorítkozik. Apáiinkaégetés jogának gyakorlásáról csupán a XVII. század elején találunk feljegyzéseket, amelyek a várost tüntetik fel e jog gyakorlójának. 30 ) Sörfőzésről csak a XVIII. században találunk feljegyzéseket s akkor annak jövedelme a katonaság és a város között oszlik meg. 31 ) A káptalani jogok gyakorlását hirtelen szakítja félbe Győr várának 1594-ben Hardegg Ferdinánd gróf várparancsnok árulása folytán a török által történt elfoglalása s csak miután Pálffy és magyarjai 1598-ban a várat visszaszerzik, élednek fel ismét a régi jogok. Rudolf király 1604-ben meg is erősíti a káptalan szabadságait és jogait a IV. László, illetve a legutóbbi V. László féle kiváltságlevelek alapján, de ez az oklevél jelenti a káptalan számára a várossal szemben adott utolsó királyi privilégiumot, mert ettől az időtől kezdve a város egyre jobban tör, előbb öntudatlanul, később tudatosan és következetesen kitűzött célja a felszabadulás felé. E törekvésekben nem lehet mindig nemzetiségi ellentéteket látni, bár néhol erre is következtethetünk. A török idők a Dunántúlon is nagy vérkeveredést jelentenek s ebből nem vonhatja ki magát a győri káptalan 2fl ) L. Csizmadia i. m. 4—5. 1. 30 ) L. részletesen Györ város levéltára. Protocollum ab annis 1604—6. p. 38. Nro 48., 1608—24. p. 10., 1614. p. 315. Nro 221., 1634—47. tan. jkv. Közli Csizmadia i. m. 21—22. 1. 31 ) Villányi i. m. 112. 1. lásd még Győr város levéltára Proth. Anno 1736—1738. p. 313. Közli Csizmadia i. m. 23. 1.