Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
Ez a vázlatos jogfejlődés is világot vet arra, hogy milyen közjogi átalakuláson ment át Győr város, melynek jelentős része az Árpádok alatt még a legelőkelőbb városjognak: a székesfehérvárinak kibővített jogosítványaival rendelkezett, s Nagy Lajos alatt tárnoki városnak számított, s mint lett a XV. század végén Káptalan-Győr várossá, melynek nagyobb része a győri káptalan, kisebb része a püspök földesurasága alá tartozott. Ebben az időben nem volt már vitás a földesuraság kérdése s nincs semmi nyoma, hogy a polgárok tiltakoztak volna ellene. Mikor tehát a mohácsi idők elkövetkeztek, a város földesúri mezővárosi (oppidum) sorban nézett szembe a történelemmel. A XVI. század a török háborúk kezdetének kora. A győri vár, mely addig a német becsapások ellen nyújt az északdunántúli vidéknek védelmet, most Nyugat és elsősorban Bécs védelmének fontos támasza lesz. II. Lajos király megbízásából 1525ben a várban Kajdacsy György várkapitány veszi át a hatalmat, amely megbízást bizonyára a török közeledte parancsolta. A mohácsi vész után Ferdinánd maga is megtekinti a behódolt várat s elrendeli annak olasz mintára való kiépítését. Rendeletét végre is hajtják. 17 ) Ferdinánd 1530-ban Bakits Pál rác vajdának adja az üresedésben lévő győri püspökség javainak haszonélvezetét, aki ezzel a győri várparancsnokságot is átveszi s megkezdődik az egyház földesúri jogainak háttérbeszorítása. A harcban vitéz Bakits, mint várparancsnok rendkívül kíméletlen és erőszakos ember volt. A győri nagyprépost a pozsonyi káptalan előtt tiltakozva panaszolja, hogy Bakits Pál a káptalan összes birtokait, vámjait, tizedét, dézsmanegyedét, malmait, halászó vizeit lefoglalta. Katonái a győri polgárokat „ütik-verik, bebörtönzik, kezeiket eltörik; pénzt zsarolnak, marháikat elhajtják, borukat megiszszák; a török által el nem égetett házaikat lebontják, háztetőiket és egyéb dolgaikat a várba hordják be". 18 ) Ferdinánd figyelmeztette is a sok panaszra Bakitsot, de erélyesebben fellépni nem mert ellene, nehogy János király, vagy a török hűségére álljon. Nem javult semmit a helyzet Bakits Pál halála után Péter nevű testvére parancsnoksága alatt sem. Végre Ferdinánd is megelégeli a sok panaszt és Ujlaky Ferenc püspököt felhatalmazza a vár visszavételére. A visszavétel 1538 őszén meg is történik, de Győr vár csak névleg kerül ismét a püspök kezébe, valójában királyi vár marad, a várkapitányt a király nevezi ki s a kapitány arra kap parancsot, hogy a várat a püspöknek át ne adja. A püspököknek másfél évszázadon keresztül székhelyüktől legtöbbnyire távol is kell tartózkodniuk s ez odavezet, 17 ) Bedy Vince: A győri vár és várkapitányok a 16. és 17. században. Győri Szemle 1933. évf. 149. 1. 18 ) Bedy i. c. 150. 1.
