Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban III.

Aki szereti a pletykát és a szatírát, jót mulat a regényen. A győri vonatkozások miatt kétszeres gaudiummal olvassa el mindenki. «.: Kassák Lajos „Egy ember élete" című önéletrajzos regényében elég nagy helyet juttat Győrnek, különösen az első rész második kötetében. Kassák elmondja, hogy a Felvidék egy kisebb városkájában, Nyitrán született. Apja alkalmazottja volt egy patikának, német eredetű ember. Lajcsit a gimnáziumba íratták be, de készakarva nem tanult, az év végén megbukott több tantárgyból. Lakatos akart lenni, beszegődött Sporni mesterhez. Egy pár év múlva felszabadult és egy rokonának biztatására 16 éves korában Győrré ment gyalog. Nagybácsija fogadta, ott lakott vele együtt egy idősebb asszonynál két másik munkással. Lajos néhány hetet ott töltött mint vendég. Szerelmi viszonyt kezdett a kamasz a kosztadó asszonnyal, aki már közel járt a hatvanhoz. Az egyik lakótársa bejuttatta a vagóngyárba. Egy faépületben, barakban, laktak a gyár mellett. A lakatoslegény egy napig szögeket hordott az építés alatt álló hídhoz, de másnap már beállt kalapálni és ezért három napig tartó izomlázt is kapott. A ráverőknél dolgozott. Leírja a vasesztergályosok és a kovácsok műhelyeit is. Kassák nagyon szeretett festegetni és vasárnapjait ennek a kedvtelésének szentelte. Megfürdött egy párszor a Dunában, át is úszta egyszor a csónakház mellett. Nyolc hétig dolgozott a vagóngyárban, akkor visszaadták neki a munkakönyvét. Akiknek felmondtak, azok a városban mint munkanélküliek lézengtek. Pár hét múlva visszavették ezeket, de még mindig mint új munkások szerepeltek, mert ez így volt előnyös a gyárigazgatóságnak. A háborúelőtti Győrből, úgy látszik, keveset ismert. A város leírása teljesen hiányzik, de a munkásélet rajza igen erőteljes. Igen sok és jól ellesett párbeszédben ismerkedünk meg a győri munkások helyzetével és a terjedő szocializmussal. A győri viszonyokkal és győri élményeivel a szerző körülbelül húsz oldalon foglalkozik. Egészen más környezetbe és a régi romantikus világba vezet el bennünket Dar nay Kálmán szép regénye „Testőrszerelmek". Az előszóban a kiváló szerző megírja, hogy átutazóban betért a győri bencésekhez, akiknél már sok jó estét töltött. Vacsora után elment Lovas Elemér szobájába és onnét vitte a maga szobájába Kisfaludy Sándor ifjúkori művét olvasni, a Seneca tragédiáját. Mert a győri bencések őrizetébe került a Kisfaludyak téti írásbeli hagyatéka. Darnay a vánkosa alá tette a kéziratot és ennek a varázslatos hatására tévedt el álmában Kisfaludy Sándor ifjúságába és végigálmodta a költő első szerelmeinek történetét. És álmát most megírja. A regényes történet folyamán többször említi Győrt, megírja, hogy Kisfaludy Sándor, ha Győrbe jött, mindig a Fehér Hajóba szokott szállni. Laczkó Géza regénye „Noémi fia" tele van győri reminiszcenciákkal. Elmondja Lányi Arabellának, azaz Laczkó Aranka színésznőnek történetét, aki egy ideig a győri színháznak volt drámai szendéje. (Koltai Virgil szeriint 1882—1890 szerepelt