Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban III.

Győrött, mint hajdanában édesanyja Laczkóné is. a mult század ötvenes és hatvanas éveiben.) A regény jó része városunkban játszik. „A kicsi, rozoga, magtárszerű színház ott a Rába szigetén meleg kamillaillattal volt tele s a nagy babérkoszorú szalag csomójára egy rózsaszín moiré-papír boríték volt tűzve, rajt aranybetűkkel „108 frt" es belül „a Győri Nőegylet" gyűjtése Lányi Arabella jutalomjátékára, a „Kaméliás hölgy"-re. A Kaméliás hölgy előadása után Kaszinóbál volt, amelyen a meghívott színésznőt melegen ünnepelték. De ó jaj, a víz elöntötte másnap a szigetet és a színházat is. „A sziget felől a híd is víz alatt volt s túl rajta valószínűtlen tájképnek állott a vízszín emelt, lengő, csillogó talajában puszta épület és tehetetlen liget." „— Hát, gyerekek — folytatta Káinokinak is mézes lejtésű szava — én voltam odaát ladikon: nézőtér, színpad, öltöző csupa mocskos, csirizszagú víz. Ott egyhamar nem lehet játszani!... Mi lesz? Hát éhen nem halunk, átmegyünk egy hónapra Szombathelyre. (96. 1.) A regény Lányi Arabella színi pályájának leírása. Szende, hősnő, végre anyaszerepeket játszik. Regénye van Szillánghy Dénes nevű negyvennyolcas képviselővel és földbirtokossal, és ettől születik fia; a regény tőle nyeri el elnevezését, célozva Jókai Aranyemberére és a Senki szigetére. Győrről sok szó esik a könyvben, de minden bővebb leírás nélkül. Emlegeti a Tejfeles-közt, a mai Kovács Pál-tucáL A könyv nagyon jó képet fest a vándor színtársulatok életéről. Mint ilyen jobban tájékoztathat bennünket, mint a száraz adathalmaznál egyebet nem nyújtó színtörténelmi munkák: milyennek látták a művészetüket és teljesítményüket maguk a színészek és milyen szellemi kapcsolatot létesítettek maguk között és a közönség között. Laczkó Géza könyvéből megismerjük a mult századvégi színpadi irodalmának híresebb darabjait is. Végül Ormos Gerő regényét is említjük sok győri vonatkozása miatt, „Az alma messze hullt" (Singer és Wolfner, 1942. 560 lap.) egy paraszV- Buddenbrocks — regény. Három parasztgeneráció történetét mondja el igen közvetlen, szívhez szóló és helyenként kedves humorú, mindvégig érdekes előadásban. Egy nyitramegyei magyar parasztnak, Juhász Imrének fia születik. Ennek a történetét kapjuk az első részben. Antal kemény harcot folytat a földdel, az időjárással, a sorscsapásokkal. Emelkedni akar és fiából mesterembert, polgárt óhajt csinálni. Antal fia: István csizmadia lesz, de őbenne is megvan a fölfelé-törekvés; tehát otthagyja a kaptafát; vasutasnak áll be; pályaőr lesz belőle, majd raktárnok és raktárfőnök. Most kiüt a világháború: István katona lesz, kimegy a frontra, családja addig koplal és elrongyosodik. Mire hazajön, kitör a forradalom. A csehek megszállják Nyitrát, és a magyar vasutasoknak menekülniök kell. Istvánék Győrbe kerülnek. Először vagónlakók a teherpályaudvaron, majd lakást kapnak az Agyúgyári telepen. Győrött nő fel István fia: Imre, aki gimnáziumot végez a bencéseknél, majd érettségi után Pestre kerül jogásznak. Doktorátust tesz és.