Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban I.
küdt stb. Német világ volt még. Amikor a bíró a vesztőhelyre megy és elkésik, ezt kiáltják utána a polgárok: „Tész isz ter Rábenfatter!" Zoltán Vilmos győri regényének szomszédságában megemlíthetjük azt a sok jóízű lúdtollas krónikát, rajzot, adomát és csevegést a régi jó időkről, amelyet aranyos humorával papírra vetett id. Csokonai Vitéz Mihály a Győri Hirlap, Győri vármegye, Dunántúli Hirlap és más győri lapok hasábjain. Kár, hogy a lúdtollas Krónikás nem adta ki könyvben kedves és kacagtató történeteit, amelyben a múlt és a félmúlt emberei új életre keltek. A „Garabonciás Diák" című vicclapjában is sok sikerült karcolatot találhatunk a régi Győr életéből. Szerzőjük jelenleg a Győri Nemzeti Hirlap munkatársa. Ide lehetne sorozni működésének egy részével néhai Kuncz Jenőt is, vármegyénk volt alispánját, a drámaírót és esztétikust, aki vidám novellákat is írt. Amint nekem többször elmesélte, tervezett egy történelmi regényfélét, amelynek hőse az úgynevezett „Habmária" vagy lutheránus Mária lett volna. Ma a Karmelita-templom előtt, egy mélyedésben áll az a gyönyörű Máriaszobor, amely előbb a sétateret díszítette. Ezt a szobrot, mint Kuncz Jenő mondta, királyi parancsra a lutheránus nemesek emelték vezeklésül, mert egy tisztújításon erőszakkal akadályozták meg a katholikus rendeket a szavazásban, magyarul mondva: kidobták őket a teremből. Szerelmi história is szerepelt volna a regényben, mert hiszen anélkül nem megy! Kuncz Jenő hozzám intézett levelében azt írta, hogy sok eredeti feljegyzést és okmányt talált erre az esetre vonatkozólag. Kuncz Jenő többször olvasott fel vidám krónikás históriákat, amelyeknek tárgyát a régi vármegye életéből vette, de arra mindig ügyelt, hogy senkinek meg ne sértse kegyeletét, nem lokalizálta elbeszéléseit, a személyeknek más nevet adott. Kuncz Jenő szerkesztője volt egyidőben a Győri Hírlapnak, ott és a Győri Hirlap Almanachjában láttak napvilágot dolgozatai. 18 ) Ide sorolhatjuk egy néhány írásával Dr. Valló István városi tanácsost is, akinek néhány eleven karcolata van a régi Győr életéből, pl. Egy régi polgármesterválasztás. (Győri kalendárium. 1940. évre. 25—29. lap.) Történelmi regényt írt Szántó György is. Címe: A bölcső. (Dante-kiadás. 1929. 384 oldal.) Szántó György regényesítette Körösi Csorna Sándor életrajzát. A regény egy része „A polgár" (116—178. lap) Győrött játszik, még pedig 1809-ben, amikor francia világ járta a városban. 18 ) Kuncz Jenőről csak emlékezetből irom e sorokat, mert a Nemzeti Múzeumban hiába kerestem a Győri Hirlap Almanachját, amelyben az ő elbeszélései megjelentek.
