Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.

TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban I.

berték egyik vállalatában, a „Hasznos Tudnivalók"-ban 1914-ben egy 48 lapos füzetet adott ki ezzel a címmel: „A régi vármegyéből." Ebben több győrmegyei történeti reminiszcencia olvasható novellisztikus feldolgozásban, így: Királynapok Győrött, Nádorjárás Győrött. Mindezeket régi feljegyzések alapján, de főképen Ecker János naplója nyomán írja le a volt megyei levéltárosunk, akinek még egy győri vonatkozású műve is van: „Győr viránya." Zoltán Vilmos meghalt néhány évvel .ezelőtt. Mikor? Bennünket itt csak a regénye érdekel. Megjelent tudomásom szerint a Budapesti Hírlapban is, de én az Érdekes Újságból ismerem. („A toronyóra." Zoltán Vilmos kisregénye. Érdekes Újság. 1921 augusztus 18. IX. évfolyam, 32. szám. Képekkel.) A győri székesegyház toronyórája kétszer üti az órát. Hogy miért teszi ezt, ezt magyarázza Zoltán Vilmos kis regénye. Ugróczy Borbálának, a csizmadiák céhmestere leányának, Paidli Mátyás szolgabíró, Paidli Orbán győri főbírónak fia, udvarolt. Amikor egy éjjel a leány lakásából távozott a fiú, elfogták a darabontok, dutyiba zárták. Másnap a bíró elé vitték a saját fiát. Az öreg bíró azt kérdezte, hogy mit keresett Ugróczy házában. Miért ugrott ki éjjel az ablakból? A fiú ezt feleli: — Loptam! — Mit? — Pénzt! — így hazudott, hogy a leány becsületét megmentse. A bíró halálra ítélte Mátyást, de azonnal futárt küldött Bécsbe, hogy királyi kegyelemlevelet hozzon. A kivégzés előtti napon már a bíró kezében volt a királyi kegyelem, hamar tért vissza a futár. A kivégzés napján a bíró korán felkelt, magához vette a császár kegyelemlevelét, aztán a vár alatt fekvő kertjébe ment, hogy kedvelt exotikus virágait megöntözze. Figyelte ugyan az órát, de közben elmerengett, eltűnődött; — szórakozottságában rosszul figyelte meg az óraütést, eggyel kevesebbet olvasott meg. Amikor a vesztőhelyre ért, már elkésett, fia dacos, szép feje már lehullott a porba. Az apa vezeklésül száz aranyért olyan toronyórát készíttet, amely kétszer üti az órát. ő maga pedig beáll franciskánusnak és imádkozik fia lelkiüdvéért és a maga bűnös lelkéért. Zoltán regénye kedves és vonzó. Drámai jelenet pereg le apa és fiú között. Drámai hatású Borbála megjelenése a bíróság előtt. A leány nem vallja be az igazat, pedig evvel megmentené udvarlójának életét. De nem mondja meg a valót, mert a fiú azt üzente neki, csak hagyja rá a tolvajlás vádját, mert jóra fog fordulni minden. A drámai feszültséget fokozza még a két apának ellenségeskedése is. Vidámságot visz be a komor hangulatba a darabontok komikus szerepeltetése. Zoltán Vilmos nagy művészettel támasztotta fel a XVIII. századbeli Győrnek, a régi német spiszburgerek kedélyes, de korlátolt és kicsinyeskedő világát. Jól írja le a város utcáit és épületeit, zugait és falait. A személyek nevei is régi iratokból kerültek elő. Zánthó Dénes, vicenótárius, Kaneider darabont, Szeibezéder Joakim es-