Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban I.
felmenjen. Ellenben a pestiek disznókereskedők, akiknek meg az kell, hogy ilyenkor jó esők legyenek, hogy a kukorica felvehesse magát s a sertések a nagy hőségtől torokgyikot ne kapjanak, — ezért volna szükség Pesten is csillagvizsgáló toronyra, ahol a magunk asztronómusa olyan időt csináljon a számunkra, amely nekünk kell, nem Győrnek. (XXIV. fejezet. Centennáriumi kiadás. 179—180. 1.) „A lőcsei fehér asszony"-ban több győri vonatkozást találunk, mint az előbbi regényekben. Korponay Jánosné, garamszeghi Géczi Juliánná pora Győrnek megszűnt temetőjében várja a feltámadást. A lőcsei fehér asszonyt Győrött fejezték le. A győrbelvárosi plébánia anyakönyvébe jegyzett halottak sorát ő kezdte meg. A székesegyház mellett, a Káptalandomb megszűnt temetőjében győriek taposták sírját jeltelenné. Ennek a Győrött elporlott halottnak állított maradandó emléket Jókai regénye. 16 ) Korponayné a regény vége felé újabb érdemeket akar szerezni, elárulja a kurucok mozgolódásait, de mivel észrevette, hogy atyja is bajba kerülne, nem adja ki a levelezést, sőt el is égeti. Ez gyanússá teszi, vád alá helyezik. Sikertelen menekülési kísérlete után perbe fogják és a hosszú vizsgálat tartama alatt Győrött fogságban tartják. Tagad mindent, nem kever bajba senkit, csak önmagát. Az állhatatosság magyarázata az, hogy megjelent nála lutheránus pap képében Pelargus és közölte vele egyetlen fiának halálát. Fia miatt árulta el a nemzeti ügyet, az ő halálával megszűnt élete célja. Nyugodtan ment a vérpadra, — fejvétele után a győri székesegyház temetőjébe került pihenni. (Szabady értekezése idézve. 7. 1.) így a regényben. Szabady Béla kutatásai alapján megírta a szép asszony végét a történelmi valóság szerint. 1712 őszén hozták erős katonai fedezet alatt a pestistől jól meggyötört Győrbe és a régi városháza ma is meglevő épületében várta sorsának beteljesedését. Csaknem két teljes évet töltött el a győri börtönben a szép fehér asszony. Kínvallatásnak vetették alá. 1714 szeptember 22-én Korponaynét megismertették a mai Szent László-közre néző kínzókamra borzalmaival. Mellére kemény kötelet szorítottak, ennél fogva felfüggesztették, lábára nehéz súlyokat raktak és fejedelmi termetét megnyújtották. A kínvallatás nem járt a kívánt eredménnyel. Makacs hallgatásával maga mondta ki maga fölött a fej- és jószágvesztés büntetését. Felolvasták előtte a halálos ítéletet. Géczy Juliánná készült is a halálra. Kopcsinay Ferenc, a székeskáptalan magyar káplánja készítette elő az utolsó útra. 1714 szept. 25-én a győri piacon bakó csapása alatt lehullott szép feje. Holttestének a 16 ) Szabady Béla: „A lőcsei fehér asszony Jókai Mór és a történelem megvilágításában." Megjelent a győri női felsőkereskedelmi iskolának 1937/38. évi Értesítőjében. 3—18. lap.
