Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban I.
mozaikszerűen, egységes kép nem alakul ki a sok részletből. És ha elfogadjuk Jókai és Kisfaludy állításait, nem értjük, hogy miért szenvedtek hát vereséget a helyüket vitézül megállott hősök. Bay Ferenc könyvében megtaláljuk a feleletet. 14 ) Jókai elmondja Győr ostromát is. Az utolsóelőtti fejezetben arról van szó, hogy Marie, a bourbon hercegnő, a Névtelen Várban rejtőzködő francia királyleány és Themire grófnő, Vavel gróf felesége, Győrött vannak, elfogták őket a franciák. Győr elesett. A várban Guillaume tábornok parancsolt, elküldte Bécs felé feleségét és leányát. Vavel elfogta őket Öttevény mellett, velük aztán kicseréli feleségét és hercegnői védencét. Az utolsó fejezetben Decourcelles kapitány Győrbe kíséri a fegyverszünet után a két francia nőt. Vavel is elmegy Győrbe. Jókai itt pár szóval leírja a félig összelőtt várost. Vavel megtalálja azt a házat, amelyben Mária, a hercegnő, betegen fekszik. A francia király leánya tüdőbajt kapott. Meghal, a Névtelen Vár mellett temetik el, a Fertő partján. Ámbár Győr színhelye két fejezetnek is, igen kevés győri színt kapunk, győri „hangulatnak" nyoma sincsen, a város vagy a táj leírásával Jókai nem sokat törődik. 15 ) Rab Ráby-bm humoros vonatkozásban mutatja be Jókai városunkat. Azt írja, hogy a pesti polgárok folyton a győri polgárok miatt szenvednek. Eddig csak Győrben volt csillagvizsgáló. Az csinálta meg az egész ország számára az időjárást. Már pedig, ami jó Győrnek, az nem jó Pestnek. Ezt mutatja a győri kalendárium időjóslása. Csak egy holdfertályra tesz esőt, az egész hónapra száraz időt. Miért teszi ezt a győri asztronómus? Azért csinál a győri asztronómus az egész hónapra szárazságot, mert a győriek gabonakereskedők, akiknek az kell, hogy az aratás előtt szárazság legyen, az ő búzájuknak az ára 14 ) Bay Ferenc: Napoleon Magyarországon. 38. lapon: „Haszontalan volt a bal szárnyak hellyre állításában minden igyekezet: mert ámbár a mi lovasságunk számára nézve nagyobb volt is: de nagyobb részént tapasztalatlan, gyakorlatlan és hirtelenséggel össze szedett Insurrectionalis Seregekből állott, kik ha mind legjobb akaratúak voltak is: de a katona fordulásokra alkalmatlanok valának, és Lovaikkal épen nem bírhattak." (33-dik Tábori Tudósításból.) — Még jobban kiviláglik a vereség oka Ertel báró jelentéséből. Bay könyvének 163. lapján: Die vereinte Armee bestand, aus... und einem Theil der hungarischen Insurrections-Armee, wo Mann und Offiziers noch unabgerichtet und grösstentheils ungediente Offiziers waren; diese Trupp war schön und willig, gut bekleidet und bewaffnet, benöthigte aber noch die Festigkeit durch Abrichtung. Die Pferde waren hübsch und gut. aber noch roh. —• Aus angeborenen Muth wäre dieser Trupp ohne Zweifel ein rascher Angriff gelungen; Sie würde auch bey Verfolgung eines fliehenden Feindes treffliche Dienste geleistet haben; einen feindlichen Angriff aber, und einen starken Kugel, Granaden, und Kartätschen Regen auszuhalten, da fehlte es aus kürze der Zeit an hinlänglicher Abrichtung und Festigkeit, dem Reiter kostete es Mühe, das Feuerscheute Pferd zu bändigen, ohne sich gegen den Feind wehren zu können." 15 ) Császár Elemér: Jókai és Győr. (Győri Szemle, 1930., 1—6. 1.) A Győri Szemle első cikke ez!
