Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. 13. évfolyam, 1942.
TANULMÁNYOK - Lám Frigyes: Győr a magyar regény- és novellairodalomban I.
Virághalmi írt még egy történelmi regényt: A király védencei, amely Kálmán király idejében játszik. Ebben a munkában is van győri vonatkozás: Harduin győri megyéspüspök eleinte hisz a boszorkányokban, később azonban szabadgondolkozó lesz, belátja tévedését, szögre akasztja babonás balhiedelmét és védője lesz az ártatlanul ördögcimborasággal vádolt hölgyeknek. Virághalmi itt a XIX. század eszével gondolkodik, anachronisztikusan. Kálmán király rendelete, mint ezt annak idején Katona Lajos kimondta, csak a vámpírokra vonatkozott, mert mint hithű ember, az uralkodó nem vonhatta kétségbe a Bibliára is támaszkodó hitet. (Lásd Sault és az endori boszorkányt!) Virághalmi regényei nehezen hozzáférhetők, csak a múzeumokban találunk belőlük egy-egy példányt. II. Itt vethetjük fel a kérdést, hogy mi ihlette meg Virághalmit győri regényének írására. Gyermekkori emlékei sarkalták elsősorban azon esemény költői feldolgozására, amellyel Győr egyszer a világtörténelem érdeklődésének középpontjában állott, hiszen az ő diákkorában még ünnepelték húsvét hétfőjét, a felszabadulás napját (eredetileg húsvét keddjén, a harmadik ünnepnapon) búcsúval, magyar és német prédikációval, ünnepélyekkel, — így a győri papnövendékek évenként verseket szavaltak Pálffy és Schwarzenberg tiszteletére. V. Ferdinánd király látogatása alkalmával előadták a színházban Haffner darabját: Pálffy und Schwarzenberg, oder die Wiedereroberung Raabs. 1839. június ÍO. 6 ) Nagyon csábító téma irodalmi megörökítésre a győri érckakas mondája is. Máhmud pasa a Duna- vagy Vizi-kapu fölé díszes toronnyal záródó vigadó helyiséget épített. 7 ) „A dóriai stílusban épült kaput kőharangocskák díszítették. Rajta volt valamelyik középületről leemelt császári címer is, s e fölött az arra föstött félhold. Ezen torony tetejére a pasa szélzászlóul vörösrézből készült kakast illesztett, mely annak előtte változtatta. 1886-ban halt meg Aradon. Ahogy Győrből távozott, regényt írt: „Kisvárosi titkok" címmel, 1858-ban. Erről igazán megsemmisítő bírálatot mondott a „Hölgyfutár" 1858. évf. 268—271. számában, tehát négy hosszú folytatásban ütötte agyon Rózsaági vidéki regényét, amelyben bizonyára győri emlékeket is dolgozott fel az író, de nem lokalizálta őket. Rózsaági felesége, csíktapolcai Bálintffy Etelka Hajnalka néven felkapott írónő volt. Szinnyei: Magyar írók etc. XI. 1295—1298. hasáb. — Rózsaági kalandos életében egyszer igen nagy hírnévre vergődött, mert cikkével minisztert buktatott meg. Erről szól Kemény István a Literatura 1929. 402—403. lapján megjelent cikke: „Egy újságcikk következményei." 6 ) Lásd: Lám Frigyes, V. Ferdinánd király Győrött 1839-ben. 7 ) Ez a vigadó helység vagy kéjlak más író szerint csak „ein schlechtes Lustheisl" volt. Lásd Mohi Adolf cikkét: Győr elestének és visszavételének irodalma. Győr, 1935.
